Táplálkozás
Szólj hozzá!

A candidiázis és étrendi kezelésének megítélése

candida-albicans-picture1

Az utóbbi időben számos tünet kórokaként merült fel a Candida albicans szerepe. A tünet és a gomba összefüggésének igazolása meglehetősen problémás: a tünetek más betegség résztünetei is lehetnek, számos tünet pszichoszomatikus rendellenesség esetén is felléphet, illetve a Candida az egészséges személyek jó részénél is kimutatható lehet.

A Candida elleni gyógyszeres terápia mellett a javasolt diéta alapelvei: a Candida számára kedvező feltételeket nyújtó szénhidrátfelvétel csökkentése, az élelmiszerekben előforduló egyéb sarjadzó- és penészgombák kerülése, s amennyiben fennáll, az allergiát kiváltó élelmiszerféleségek kiiktatása. A diéta hatásosságát illetően eddig kellő számú, megfelelően dokumentált vizsgálati eredmény nem ismeretes. A Candida elleni kezelés nem nélkülözheti a megfelelő orvosi vizsgálatokat és terápiás eljárásokat.

Az utóbbi években bizonyos, régebben egyértelműen más eredetűnek tartott betegség kórokaként felmerült a mikroorganizmusok szerepe. A legutóbbi időkben a gombák közül a Candida albicans került a köztudatba, nem utolsósorban azért, mert a Candida-fertőzés ellen diétás kezelést javasló ismeretterjesztő könyvek jelentek meg. 
Az emberi szervezetben előforduló gombák három morfológiai csoportba sorolhatók:

  • sarjadzó (élesztő-),
  • fonalas és
  • dimorf gombák.

A sarjadzó gombák közé tartoznak a Candida-fajok, számuk mintegy százötven. Ezek nem azonos gyakoriságban fordulnak elő, így pl. a szájüregben a candidák 80%-a három fajhoz tartozik: C. albicans, C. glabrata és C. tropicalis. 
Az élesztő- (sarjadzó) gombák általában 0-45 °C közötti hőmérsékleten képesek szaporodni, 50 °C felett nem (a C. albicans maximális szaporodási hőmérséklete 42-46 °C), s 55 °C felett néhány perc alatt elpusztulnak. Szaporodásukra negatív hatással van környezetük kis vízaktivitása, valamint az antimikrobiális vegyületek (etanol, tartósítószerek, növényi illóolajok, gyanták, tejben és tojásban levő enzimek) jelenléte. A szaporodáshoz oxigént igényelnek, de az élesztőfajok java része oxigén hiányában, cukor jelenlétében erjeszteni kezd. Az élesztőgombák többsége az enyhén savas (4,5-5,5) pH-t kedveli. A fagyasztás számottevő hatást nem gyakorol rájuk, de fagyott állapotban hosszabb idő alatt pusztulni kezdenek. A tartósítószerek gátolják a szaporodásukat, de pusztulást nem okoznak. Az élesztők gyakran együtt fordulnak elő tejsavbaktériumokkal a borokban, a sajtokban és a kefirben.

Kapcsolódó bejegyzések:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..