Psziché
Szólj hozzá!

Depresszió a szakember szemszögéből – Interjú

Szerző: Kovács Tímea
újságíró

Kindler Réka depresszió– és stresszkezeléssel, súlyos táplálkozási zavarok kezelésével és megelőzésével foglalkozik, a Kindler Medical vezető pszichológusaként. Munkája során a preventív alkalmazásokra törekszik és szívügyének tekinti a hozzá forduló betegek megfelelő tájékoztatását és gyógyulásuk elősegítését. Interjúnkban a napjainkban már világméreteket öltött depresszióról, ennek megelőzéséről, felismeréséről és a család meghatározó szerepéről beszélgettünk. De vajon mennyire tekintik a depressziót az emberek betegségnek? Beszélgetésünkből ez is kiderül…


Mindenkivel előfordult már, hogy reménytelennek, kilátástalannak látta életét, amikor minden összedőlni látszott körülötte, miközben kicsúszott az irányítás a kezei közül. Ez ugyan pillanatnyi állapot, de semmiképpen sem szőnyeg alá söprendő probléma. Mikor beszélünk azonban a köznyelvben depresszióként ismert betegségről? Mennyire tekinti ezt az állapotot betegségnek a társadalom?

A depresszió a legelterjedtebb emocionális hangulatbetegségek egyike, ami az életünkben bekövetkezett stresszekre adott normális reakció. Az emberek többsége azonban még mindig divathóbortnak, egyfajta „úri murinak” tartja, sajnos nem vesznek róla különösebben tudomást. Túl későn ismerik fel a valódi problémát, amikor már valóban nagy a baj. Kevesen gondolják azt, hogy a depresszió, több mint egy átmeneti rossz hangulat, ami szakszerű kezelés hiányában nehezen küzdhető le.

Milyen ismert tünetei vannak, mi válthatja ki és, egyáltalában hogyan vehető észre?

Ma már több okot is ismerünk, négy ismert tünetfajta létezik, melyeknek nem feltétlenül kell párhuzamosan jelentkeznie ahhoz, hogy magát a depressziót diagnosztizálhassuk. Az egyik ilyen tünet az érzelmi, emocionális megnyilvánulásban fedezhető fel. A személy reménytelennek lát mindent, szomorúság gyötri, sokat sír, sőt akár öngyilkossági gondolatai is lehetnek. Hangulati zavarokkal küzd és elveszíti általános érdeklődését. A kognitív tünetek nagyrészt negatív gondolatokból állnak, mindez alacsony önértékeléssel párosul, amikor is önmagunkat vádoljuk kudarcainkért. A motiváció is mélypontra zuhan, a depressziós egyén nehezen kezdeményez bármit, elveszíti érdeklődését a körülötte zajló dolgok és események iránt. Testi tünet az étvágytalanság és alvászavar, az állandó fáradtság és energiahiány. A depressziót sok minden kiválthatja, attól függően, hogy hajlamunk van rá vagy pedig örökletes betegségről beszélünk. Okozhatja továbbá nagyobb érzelmi trauma is.

Érzelmi traumának kell történnie ahhoz, hogy valaki depressziós legyen?

Nem feltétlenül, de az esetek többségében érzelmi okok váltják ki. Egy válás, a családban bekövetkezett haláleset, nagyobb stressz okozhatnak olyan érzelmi árhullámot, ami idáig vezethet. Sajnos bárki és bármikor lehet depressziós. Általában minden embernek van legalább egy depressziós időszaka élete során. Ez egyénenként változó, hosszabb-rövidebb lefolyású. Meg kell tudnunk azonban különböztetni a hangulatzavart a depressziótól.

Vannak típusai a depressziónak?

Természetesen. A leggyakoribb, az úgynevezett téli depresszió. A nap az éltető erő, mint mondják. Télen azonban kevés a napsütéses órák száma, és a depresszió könnyedén bekúszik oda, ahol sötét van, rossz a hangulat és mélabú uralkodik. Ha viszont tudjuk, hogy hajlamosak vagyunk rá, tegyünk ellene! Amennyiben ezek az időszakok megviselnek bennünket, fel tudunk rá készülni! Kreatív és aktív tevékenységgel kell fenntartanunk motivációnkat. Végezzünk olyan dolgokat, amik megmozgatják agytekervényeinket. Mozduljunk ki otthonról és csináljunk társas programokat. Semmiféleképpen nem szabad elfelejtenünk, hogy akaraterő mindenképpen szükséges, a nélkül nem megy.

A betegség másik ismert válfaja a szülés utáni depresszió. Ez azonban még mindig tabutéma, létezése azonban vitathatatlan. Szülés után érzelmi hullámok jellemzik a kismamákat, mindezekért általában a hormonokat okolják. A frissen szült mamák közül minden nyolcadikat érintik a gyermekágyi depresszió tünetei, melyek általában később jelentkeznek, de a kialakulás végbemehet észrevétlenül is. Itt is fontos hangsúlyozni a család támogató szerepét, hogy ne vezessen a későbbiekben visszafordíthatatlan tragédiává egy-egy kritikusabb eset.

Előfordult már munkád során ilyen kritikus eset?

Igen, és sikerélményként éltem meg. Szülés utáni depresszió tüneteivel került hozzám egy kismama, aki már súlyos állapotban volt. A depresszióterápia közel egy évig tartott. Az ő esetében is használtuk a terápia kiegészítő kezeléseként a Rhodiolin nevű készítményt, melyet bátran ajánlottam neki. Ugyanis nem okoz függőséget, nem tartalmaz méreganyagot és nem rontja a tej ízét, így tovább szoptathatott a kismama. Súlyos eset volt, de a hölgy is nagyon akarta, ő is kellett hozzá, hogy sikeres legyen a gyógyulás.

Gyerekkorban mennyire jellemző a depresszió?

Sajnálatos módon ma már tele van ilyen hírekkel a média. A gyermekek állandó megfelelési kényszer alatt vannak mind otthon, mind pedig az iskolában. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire kiemelkedő szerepe van a családnak, a gondoskodásnak és az odafigyelésnek. A gyermekek önmagukat hibáztatják a környezetükben bekövetkezett rossz dolgokért, ezért fokozottan oda kell rájuk figyelnünk. Meg kell hallgatnunk problémáikat, nem szabad elsiklani fölöttük, még ha az adott pillanatban nem is tűnnek számunkra jelentősnek. Hiszen ha azt szokták meg, hogy senki nem figyel rájuk, a későbbiekben nem beszélnek majd gondjaikról.

Miben rejlik a megoldás a fenti problémákra?

Okokat mindig lehet találni, ez mindig a könnyebb út. Azonban át kell értékelnünk magunkat és cselekvőképességre van szükség. Soha nem könnyű változtatni, akaraterőre van szükség, hiszen mi vagyunk, akik képesek vagyunk váltani. El kell indulni az úton, és nem szabad, visszafelé tekintenünk – talán ez a legfontosabb. „Az vagy, amit gondolsz magadról, Te teremted a saját magad valóságát”!

Köszönöm a beszélgetést.

(Az interjú a CaliNews 2009. június-júliusi számában jelent meg.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..