Táplálkozás
Szólj hozzá!

Liszt Lexikon – III.

Elérkeztünk cikksorozatunk harmadik részéhez, melyben a már emlegetett rozsőrleményekről lesz szó. Az első két részt itt olvashatják: Liszt Lexikon-I., Liszt Lexikon-II..

rozs2.) Rozsőrlemények
A rozsőrleményeket, természetesen rozsból állítják elő. Az egyes típusok közötti színbeli, árnyalati különbség a magbelső és a héjrész arányától, a korpázottság mértékétől függ. A rozs eredetileg a búza- és árpaültetvények között található gyomnövény volt. A növény a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedveli. Sikérképző fehérjéket tartalmaz ugyan, de kisebb mennyiségben, mint a búza, és attól eltérően nem készíthető belőle nyújtható, rugalmas tészta. A rozskenyér tömörebb, mint a búzalisztből készült termék. A rozst gin és vodka előállításához is használják. Lisztérzékenyek étrendjében ez a gabona sem engedélyezett.

A termékcsoportba a következők tartoznak:

  • Fehér rozsliszt (rozsláng) RL 60
  • Világos rozsliszt RL 90
  • Sötét rozsliszt RL 125
  • Teljes kiőrlésű rozsliszt RL 190

kukoricaliszt3.) Kukoricaőrlemények
A kukoricaőrleményeket, kukoricából állítják elő. Fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban. Glutén- (liszt-) érzékeny betegeknek kifejezetten ajánljuk. Nem ajánlatos 30%-nál többet tenni a búzaliszt mellé, mivel a kukorica nem tartalmaz sikért, tehát az ilyen kenyér törékeny, száraz lesz és hamar kiszárad. Viszont szép sárga színű, kellemes ízű lesz tőle.

A termékcsoport tagjai:

  • Kukoricaliszt
  • Kukoricadara
  • Kukorica-kásadara

(A cikkben szereplő szakmai anyagok, kódok, jelölések teljes összhangban vannak a Magyar Élelmiszerköny, azaz a Codex Alimentarius Hungaricus adataival.)

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.