Psziché
Szólj hozzá!

Szülés utáni depresszió

A terhesség várakozással teli izgalma és gyermekünk megszületése általában életünk egyik legszebb élménye. A tervezgetés örömében nem nagyon foglalkozunk azzal, hogy hétköznapjainkra nem a reklámokban pózoló, babájukat büszkén, karjukon tartó mamák magabiztos mosolya lesz leginkább jellemző. Erre a problémára előre nem gondolunk, később pedig félve beszélünk róla. Mert az anyák szülés utáni fizikai-lelki nehézségei és az abból kialakuló depresszió a mai napig a tabutémák közé tartozik.

Megszűnőben a hallgatás

postpartumPedig a szülés utáni depresszió létezése vitathatatlan, és gyakran okoz tragédiába torkolló élethelyzeteket is. Néhány országban (pl.: USA, Anglia, Hollandia) már rájöttek, hogy a “struccpolitika” nem vezet eredményre: korunk népbetegségei mellett a szülés utáni depresszió is olyan probléma, amelynek megelőzésére és gyógyítására érdemes, sőt kell is figyelmet és pénzt áldozni. A német nyelvterületeken is egyre több könyv, tájékoztató füzet jelenik meg e témáról, és speciálisan az érintettekkel foglalkozó intézményeket is létrehoznak.

Szülés utáni hangulati zavarok

A szülés utáni, ún. perinatális zavaroknak több fajtája létezik – Baby blues, depresszió, pszichózis -, és természetesen az már a végső pont, mikor egy anya a gyermeke ellen fordul. Az enyhébb állapot azonban (szerencsére ritkán) észrevétlenül fordulhat át súlyosabba, ezért átsiklani felette sohasem szabad.

Baby Blues

A statisztikák szerint a frissen szült nők 50-80%-ánál, általában a szülést követő 3.-4. napon jelentkezik az ún. baby blues vagy más néven gyermekágyi szomorúság. A vélemények megoszlanak arra vonatkozólag, hogy ez a fáradékonysággal, kialvatlansággal járó állapot betegségnek vagy normál reakciónak tekinthető-e. A kialvatlanságon túl persze vannak egyéb, aggodalomra inkább okot adó tünetek is, mint például a gyakori sírás, ingerlékenység, vagy félelem érzése. Legfőbb jellegzetesség maga a változékonyság, például az eufórikus boldogságérzés hirtelen átváltása sírógörcsbe. A nehezen körülírható tünetekre jellemző még, hogy a kismama gyakran csak utólag képes beszámolni ilyen tapasztalatairól.

A baby blues 7-8 napnál nem tart tovább, a félelem és levertség hullámai normális esetben hamar elcsitulnak. Ez az állapot azonban mindenképpen figyelmet érdemel, amennyiben előfutára lehet a súlyosabb szülés utáni pszichózisnak vagy depressziónak.

Okok

Az érzelmi hullámvölgyért a hormonokat szokás okolni, de a kutatóknak eddig még nem sikerült megállapítani, hogy pontosan melyiket. Csúcspontját a szülés utáni harmadik napon éri el, ezért gyakran összefüggést vélnek felfedezni a tejbelövelléssel, illetve a kórházból való hazatéréssel is. A megfigyelések szerint gyakrabban előfordul azoknál az anyáknál, akik első gyermeküket hozták világra, illetve akik a szülés előtt premenstruációs szindrómától szenvedtek.

Depresszió

A frissen szült anyák közül minden 8-at érinti a gyermekágyi depresszió tünetei, melyek általában később, a 10.-30. nap között jelentkeznek. A kialakulás végbe mehet észrevétlenül, de a baby blues állapota is átfordulhat súlyosabb állapotba. Maguk a tünetek hasonlatosak a depresszió tüneteihez: lehangoltság, szorongás, örömtelenség, érdektelenség, ingerlékenység, fáradékonyság, étvágytalanság, alvászavar, feledékenység, koncentrációs zavar, döntésképtelenség, bűntudat, önvád, értéktelenség érzése.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a leendő anyukáknak nincsenek pontos ismereteik erről az állapotról. A kismama ugyanis, ha tisztában van vele, hogy ez egy létező, pontosan körülírható tünetegyüttes, az ilyenkor oly jellemző bűntudatot és önvádat félretéve hamarabb képes segítséget kérni. A megfelelő, ám rémhírkeltéstől mentes tájékoztatás ezért rendkívül fontos, ugyanakkor nem jellemző a szülésre felkészítő irodalmakra.

Okok — Hormonok, hajlamok, körülmények

A betegség diagnosztizálásának számos kritériuma van, nevezetesen ha az említett tünetek nagy része fennáll, ha a szülés után jelentkezik első alkalommal, ha a változást mind a beteg, mind a környezet érzékeli, illetve az állapot tartósan áll fenn. De milyen tényezők segítik elő a szülés utáni depresszió kialakulását? A szülés megváltozott élethelyzetet jelent az anya számára, és ez a helyzet pszichés stresszel jár együtt. A stresszel való megküzdés képessége, illetve képtelensége viszont már egyéni hajlam kérdése. Az egyén sérülékenysége, a stresszel való megküzdési stratégiák kialakítása örökletes tényezők és a korai gyermekévek tapasztalataiból tevődnek össze. Környezet és hajlam mellett a hormonális változások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, de megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen mértékben játszanak szerepet.

Egyes szakemberek a veszélyeztetettek közé sorolják az első gyermeket későn vállaló nőket, illetve azokat, akik korábban pszichiátriai kezelésben részesültek. A legtöbben mégis azt vallják, hogy a depresszió gyökereit a szülő-gyerek, elsősorban az anya-gyerek konfliktusokban kell keresni.

Kezelés

A házastárs támogató és együttérző figyelmének jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Enyhe depresszió esetében egy orvos, vagy védőnő alkalmankénti támogató jelenléte igen gyorsan, nyom nélkül megszüntetheti a problémát. Az endogén depresszióhoz hasonlóan a gyógyszeres kezelést csakis pszichiáter szakorvos kezdeményezheti, és ő az, akinek folyamatos feladata felügyelni az anya állapotát. A gyógyszerek hatékonysága miatt az ilyen esetekben nem kell feltétlenül abbahagyni, csupán felfüggeszteni a szoptatást. A gyógyszeres kezelés kiegészítését vagy teljes kiváltását jelenthetik a különböző terápiás módszerek. Ezek a terápiák segítenek az anyának feldolgozni a múlt konfliktusait, lehetővé téve azt, hogy a szülés, a születés élménye valóban érzelmi újjászületés lehessen számára.

Pszichózis

Igen ritka, de minden esetben kórházi kezelést igényel a post partum (szülés utáni) pszichózis. A kisbaba ellátását gyakran lehetetlenné tevő állapot, általában a bipoláris depresszióhoz hasonló tünetekkel jár. Bár a szülés utáni napokban is elkezdődhet, de általában később, a 3.-4. hónapban jelentkezik súlyosabb formájában. Ha a környezet azt tapasztalja, hogy az újdonsült anyuka dezorientált, viselkedése bizarr, hangulata szélsőséges, vagy éppen hallucinációk gyötrik, netán bántalmazza a kicsit, késlekedés nélkül szakemberhez kell fordulni. Nem érdemes az időre bízni az olyan furcsaságok “megoldódását” sem, ha például a kismama szélsőségesen túlzásba viszi a gyermek öltöztetését, “technikai” ellátását az érzelmi kontaktus rovására.

A betegséget laktációs pszichózisként is szokták emlegetni. Ez, a mára már elavult elnevezés arra utal, mintha a tej, mint valamiféle méreg, lenne felelős a tünetekért, és a gyógyuláshoz vezető utat a tej elapasztásában vélték megtalálni. Napjainkban, valószínűnek tartják, hogy a hormonális folyamatok állnak a háttérben, hiszen a kórkép előfordulása a különböző kultúrákban, sőt az elmúlt 150 évben közel azonos.

Tünetei lehetnek:

– Hallucinációk
– Téveszmék (gyakran vallásosak)
– Súlyos álmatlanság
– Öngyilkossági vagy gyilkossági gondolatok
– Bizarr érzések és viselkedés

Kockázati tényezők

Tudatállapot változás, szinte minden szülésnél megjelenik, de vannak olyan esetek, amikor ez súlyosabb és tartósabb. A szülés utáni pszichózis súlyosságát jelzi, hogy szélsőséges esetben az öngyilkossági, illetve gyilkossági késztetések miatt veszélyeztetheti mind az édesanya, mind a gyermek életét. Kialakulásánál kockázati tényező, ha az anyának korábban volt már ilyen pszichotikus epizódja, esetleg elvesztett már kisbabát. Rontja a helyzetet, ha a környezet, és főleg a partner támogatása nem megfelelő. Külföldön az ilyen anyukák kezelését már úgy oldják meg, hogy közben nem kell elválniuk gyermeküktől. Hazánkban a probléma megoldása még gyermekcipőben jár, de ugyanakkor tudni kell azt is, hogy más pszichiátriai kórképekhez képest a szülés utáni pszichózisok kedvezőbb lefolyásúak, nagyobb a teljes gyógyulás aránya.

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.