Psziché
Szólj hozzá!

Téli depresszió

A hidegebb hónapok beköszöntével szinte mindannyian átélünk hosszabb-rövidebb ideig tartó levertséggel, kedvetlenséggel, hangulatváltozással járó időszakokat. De mi is lehet ennek az oka? Cikkünkben néhány hasznos információt osztunk meg Önnel a köznyelvben „téli depressziónak” nevezett jelenségről.

depressionMindenekelőtt különbséget kell tennünk a levertséggel járó állapotok és a depresszió között. A depresszió több, mint egy átmeneti rossz hangulat, komoly betegségnek számít. Nem múló állapot, hanem rendszerint olyan probléma, amely szakszerű kezelés hiányában nehezen küzdhető le.

A depressziós betegek nagy része (körülbelül kétharmada) nem fordul pszichológushoz, mivel panaszaikat csak fáradtságnak, fásultságnak, illetve külső negatív életesemény következményének tulajdonítják. Komolyan oda kell tehát figyelnünk ezekre a jelenségekre, mivel könnyen átfordulhatnak betegségbe.

A depressziónak számtalan válfaja létezik, melyek kötődhetnek például életszakaszokhoz (szülés utáni depresszió, időskori depresszió), de akár évszakokhoz is. Általában biológiai, pszichológiai és környezeti tényezők együttes hatása váltja ki. Az ún. „téli depresszió” a depresszió sajátos formája, szezonális hangulati zavarnak (seasonal affective disorder – SAD) is nevezik. Köztudott, hogy a borús hónapok beköszöntével a levertséggel járó állapotok száma megugrik, ami elsősorban a természetes fény hiányára vezethető vissza.

A téli depresszió speciális jellemzője az állandó álmosság, a fáradtságérzés. A más hónapokban aktív emberek kedvetlenné, levertté, visszahúzódóvá válnak. Gyakori a fokozott étvágy, amely elsősorban szénhidrátra, édességre irányul, ezért gyakori testi tünet a felesleges kilók megszaporodása. Sokan gyakrabban néznek ilyenkor a pohár fenekére, az északi országokban például megfigyelhető a téli hónapokban a megnövekedett alkoholfogyasztás, melynek egyik gyökere valószínűleg szintén a hosszú téli sötétség. Jellegzetes tünet a szexuális kedv megcsappanása is. Egyes kutatók a téli álomra vezetik vissza ezeket a tüneteket, annak „maradványtünetének” tulajdonítják.

A lehangoltság ezen formái, egy bizonyos hormonnak, a melatoninnak a fényhiány okozta túltermelődésével hozhatók összefüggésbe, ezért a legjobb természetes gyógyír, ha minél több időt töltünk természetes fényben. Elég nehezen kivitelezhető ez, hiszen mikor munkába indulunk, még, mikor meg hazafelé tartunk, akkor pedig már sötét van.

Tartózkodjunk minél többet a friss levegőn, amikor még világos van! Ha tehetjük, tegyünk egy sétát ebédidőben. A hétvégéket lehetőség szerint fordítsuk szabadidős tevékenységekre. Az egyik legelterjedtebb kezelési módszer a fényterápia, mely során a beteg egy speciális, színes (a nap teljes fényspektrumához hasonló) fényt kibocsátó, erős fényforrás előtt ül naponta másfél-három órát, többnyire reggelente. Tudnunk kell, hogy egy óra séta a téli napsütésben mintegy két és fél óra fényterápiával ér fel, érdemes tehát a természetes (és olcsóbb) megoldást választanunk. A mesterséges fényforrások erre a célra nem jók, sőt, a világos fehér fényt kibocsátó fénycsövek kifejezetten káros, a stresszhormonokéhoz hasonló hatással vannak a szervezetre. A rendszeres sport, illetve a lazító gyakorlatok (jóga, nyújtás) szintén segítenek legyőzni a rossz hangulatot. Rendkívül fontos, hogy a nehéz időszakokban se húzódjunk vissza környezetünktől, járjunk társaságba, szervezzünk családi programokat! Relaxáljunk, meditáljunk naponta többször.

Szót kell még ejtenünk a szerotoninról, amely egy ingerületközvetítő anyag. Megváltoztatja a hangulatot, javítja a memóriát, a figyelmet és az összpontosítási képességet. Téli időszakban ennek a hormonnak a hiánya jelentősen hozzájárul a depressziós tünetekhez. Vannak olyan élelmiszerek, amelyek tartalmaznak szerotonint, ilyen például a banán és a csokoládé. Ezek mértékletes fogyasztása ezért növelheti a lecsökkent hormonszintet. Nélkülözhetetlen a szerotonin termeléséhez a szénhidrát is. Talán ezért is jár együtt fokozott nassolási vágy a levertséggel, illetve ez a fő oka annak, hogy a drasztikus, szénhidrátszegény diéták egyik „mellékhatása” a depresszió.

Természetesen fontos betartani a táplálkozástudományi ajánlásokat, amelyek nemcsak a minőségre, de a mennyiségre is vonatkoznak.

A szezonális depresszió súlyosabb formáiban pszichoterápiás és/vagy gyógyszeres kezelésre lehet szükség.

FIGYELEM!: A cikk kizárólag tájékoztató jellegű információkat tartalmaz! Amennyiben panaszai vannak, a pontos diagnózis és a legmegfelelőbb kezelési mód meghatározása érdekében keresse fel pszichológusát!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..