„Győzzük le Európát! Eljött a mi időnk! Elindult a nagy Európai IQ bajnokság. Bebizonyíthatjuk végre, hogy mit tudunk. Ugye te is biztos vagy abban, hogy ezt a versenyt csak mi nyerhetjük meg! Töltsd ki a tesztet, és segítsd győzelemre Magyarországot! Töltsd ki a tesztet most! Add tovább ezt a levelet minden olyan ismerősödnek, aki segíthet elérni a célunkat, elfoglalni méltó helyünket Európában” – olvasható egy interneten keringő lánclevélben, amelyhez hasonlók egyre agresszívebben jelentek meg az elmúlt hetekben, IQ-lázban tartva a netezőket (az IQ-teszt kifejezés a múlt héten az első helyen állt a Google magyar keresések között szemléző kulcsszó-toplistáján).

Egy klikkelés és kiderül, hogy a „nagy európai bajnokság” egy magyar domainnév alatt futó weboldalon zajlik – legalábbis idehaza, az oldalnak ugyanis számtalan külföldi domain alatt futó mutációja fellelhető. Annak ellenére, hogy a magyar webhely tulajdonosa a domainregisztrációkra specializálódott budapesti székhelyű Domain Registrar Kft., a lap hemzseg a magyartalan, értelmetlen kifejezésektől, mondatoktól (csak egy példa: „Ma vizsgáljuk Magyarország 203 emberek”). Érdekes, hogy a cég egy másik honlapot is üzemeltet ugyanebből a célból, az már kevésbé magyartalan.

Első ránézésre persze már az is gyanút ébreszthet, hogy a főoldalon az IQ-val kapcsolatos rovatokon (Történetünk, Töltsd ki a tesztet!, IQ Klub) kívül egy Jutalékrendszer menüpontot is találunk. Ha átverekedjük magunkat a teszten, megértjük, mi szükség van erre. Az online kitölthető feladatsor végén ugyanis csak akkor tudjuk meg az eredményt, ha egy megadott telefonszámra sms-t küldünk, 1000 forintért. Ekkor az is világossá válik: az üzemeltetők célja, hogy minél többen töltsék ki a tesztet és fizessenek az eredményért. Az országok közötti versengés eredménye pedig kimerül egy állítólagos statisztika közléséből, melyen jelen sorok írásakor Ciprus vezetett 114,68-as “IQ-eredménnyel”, lekörözve a 110,14-es teljesítményt produkáló Magyarországot is.

A weboldalt úgynevezett multilevel marketing alapon népszerűsítik, a terjesztőknek (vagy ahogy ők nevezik, dealereknek) azt ígérik, ha látogatót hoznak, jutalékot kapnak – feltéve, ha a látogatók a teszt kitöltése után fizettek is. A regisztrált terjesztők egyedi URL-t kapnak, ahová tolniuk kell a netezőket, így tudják adminisztrálni eredményességüket. Innentől fogva a céljuk az, hogy minél több netezőt átirányítsanak az IQ-s oldalra. Mindez azt eredményezi, hogy egyre több weboldal és lánclevél hirdeti majd a „nagy európai versenyt” és hoz pénzt a cég kasszájába.

Kérdés, lát-e valaha ebből pénzt a „díler”. A hvg.hu terjesztőként regisztráló munkatársa azt tapasztalta, hogy a kifizetési rendszer átláthatatlan, nem találtunk olyan szerződést, amely a cég és a terjesztő között jönne létre, ráadásul az együttműködési feltételekben egy prágai székhelyű céget, a Firma I&Q Groupot tüntetik fel kifizetőként. Ugyanez a társaság szerepel a külföldi (lengyel, finn, mexikói stb.) tesztoldalakon is, ahogy a legtöbb külföldi tesztes domaint is e cég nevében regisztrálták.

Az egész netes IQ-mérés tudománytalan

De nemcsak a tesztbiznisz mögött állók kiléte ilyen zavaros, hanem maga a „termék”, az IQ-teszt is. Az intelligenciateszteket Magyarországon egy – tudományos munkát végző pszichológusokból álló – tesztbizottság vizsgálja be, s ez a testület dönt arról, használható-e az adott teszt. Egy szakszerű tesztnél azt is publikálni kell, hogy hol és ki készítette. A neten található „IQ-bajnokság” viszont névtelen. Nyoma sincs annak, hogy a netes tesztet bevizsgálta volna bárki is, hiába olvasható a honlapon, hogy ez „100 százalékosan professzionális” teszt.

„Bár a teszt tartalmát innen-onnan össze lehet ollózni, attól még nem lesz tudományos. Ez a teszt üzleti megfontolásból készült, a tudományosságot teljességgel nélkülözi. Az emberek kíváncsiságára épít, de veszélyes: ha valaki például azt az eredményt kapja, hogy alacsony az intelligenciahányadosa, azzal alaposan belegázolhat az illető lelkébe, noha elképzelhető, hogy nem is az” – magyarázta a hvg.hu-nak Fekete Melinda klinikai szakpszichológus. Mint mondta, egy IQ-tesztet nagyon nehéz és bonyolult feladat megalkotni, ráadásul szakembernek kell felvennie, személyesen.

„Nagyon fontos a személyes kontaktus, az internet viszont személytelen” – hangsúlyozta a szakértő, aki úgy véli, a netes IQ-teszt a jósdákhoz hasonlóan működik. „Sokan azért mennek el a jósokhoz, mert megijednek, félnek az élettől és szeretnék tudni a jövőjüket. Ez az internetes iq-teszt is hasonló ehhez, kapaszkodóul szolgálhat. Ha például valaki elveszíti a munkáját, de ezt a tesztet sikerrel kitölti, igazolást láthat arra, hogy nem buta.”

(Az eredeti cikk, a hvg.hu-n jelent meg 2009. július 22-én.)

The post Csak a pénzt viszi a netes kamu IQ-teszt first appeared on iTakeControl.

A XX. század elején Alfred Binet még nem tudhatta, milyen versengést fog elindítani az első intelligenciateszt összeállításával. Ő eredetileg gyermekek értelmi képességeihez készített mérőeszközt mentális fejlettségi szintjük meghatározására. Azóta már sok mindent tudunk az intelligenciáról annak ellenére is, hogy egységesen elfogadott definíciója még nem született, pedig kevés olyan fogalom lehetett a tudománytörténetben, amelynek csupán a definiálására két önálló konferenciát is összehívtak. A meghatározások vitáját az a definíció próbálta lezárni, amely azt mondta: az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek.

1983-ban Howard Gardner egy új intelligenciaelmélettel állt elő. Szerinte, nem létezik egységes intelligencia, hanem legalább hatféle elkülönült intelligencia van. Ez a hat intelligencia egymástól független, elkülönült rendszerként saját szabályai szerint működik az agyban. A hat intelligencia a következő:

1. nyelvi
2. logikai-matematikai
3. téri
4. zenei
5. testi-kinesztéziás
6. személyes

Az első három, ismert intelligencia-összetevő, és Gardner leírása róluk hasonló más elméletalkotók elképzeléséhez; lényegében ezeket mérik a standard intelligenciatesztek.

A nyelvi faktor felveti az intelligencia, illetve a tesztek kultúrafüggőségének kérdését. Az USA-ban több próbálkozás történt arra, hogy bebizonyítsák, a fehérek átlagos intelligenciája magasabb a feketékénél. Ez sikerült is, a teszteket azonban fehérek állították össze. Az összehasonlításkor a feketék rosszabb eredményének értelmezésére több magyarázat is született; ma már több országból származó eredmények is azt jelzik, hogy egy rosszabb szociális-gazdasági helyzetben lévő kisebbség átlagos intelligenciája általában alacsonyabb, mint a jobb helyzetben lévő többségé, és ennek oka elsősorban a rosszabb lehetőségekben rejlik.

Genetikai és környezeti tényezők

Az emberek eltérő értelmi képességeit mennyiben tulajdoníthatjuk öröklött génjeinknek, és mennyiben a környezetnek, amelyben felnövünk? Az emberi viselkedés kapcsán oly sokszor felvetődött öröklés-környezet vita különösen élesen merül fel az intelligencia esetében. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy az intelligencia bizonyos fokban öröklött, az azonban vitatott, hogy milyen arányú az öröklődés, illetve a környezet szerepe. A két tényező súlyát ma nagyjából egyformának tekintik, hangsúlyozva, hogy a kettő nem választható el egymástól, inkább kölcsönösen teret nyitnak a másik hatásainak érvényesüléséhez.

Az intelligencia öröklődésével kapcsolatban a legtöbb tényt azok a vizsgálatok szolgáltatták, amelyek a genetikailag különböző rokonsági fokú személyek IQ-értékeit korreláltatták. Noha, az intelligencia erősen genetikus meghatározottságú, a vizsgálatokból az is kitűnik, hogy a környezet szerepe is fontos. Ha például a testvéreket együtt nevelik – ugyanabban a környezetben -, az IQ-k hasonlóbbak egymáshoz. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy az örökbefogadott gyerekek értelmi képességei magasabbak, mint ahogy azt a vér szerinti szüleik képességei alapján jósolnánk.

A környezeti hatások elsősorban a pubertáskor végéig játszanak lényeges szerepet: a táplálkozás, a környezet ingergazdagsága, az iskolai oktatás színvonala, a szellemi kihívások mind fontos tényezők az intelligencia kamaszkor végére stabilizálódó értékének kialakításában. Úgy tűnik tehát, hogy ezt a tulajdonságunkat is nagyrészt a szüleinknek köszönhetjük, egyrészt a poligénes (sok-kis-génes) öröklődés szabályainak megfelelően genetikailag, másrészt gyerekkori környezetünk alakítása miatt. Két kiugróan intelligens szülőnek ugyanakkor valószínűleg kevésbé intelligens gyerekei fognak születni a “visszatérés az átlaghoz” genetikai szabálya alapján.

Intelligencia = műveltség?

E két fogalmat gyakran összekeverik, noha a kettő a legkevésbé sem azonos. Az intelligencia öröklött képesség – amelyet sokan sokféleképpen definiálnak -, a műveltség viszont tanulás útján szerzett tudás. A kettő között féloldalas korreláció van: aki művelt, az nem feltétlenül intelligens is, de aki intelligens, az nagy valószínűséggel nyitottabb, érdeklődőbb, kíváncsibb a világra, könnyebben megjegyzi az olvasottakat, hallottakat, így nagy műveltségre tehet szert. Ettől függetlenül nem ritkák az olyanok, akik intelligensek, de nem műveltek.

Két tesztírás között, mindenki esetében legalább egy évnek kell eltelnie!

The post Intelligencia Quotiens first appeared on iTakeControl.