Őszi hipnoterápiák

2019. őszén, mindössze kétszer lesz lehetőség 120′-es hipnoterápián résztvenni Budapesten. Ha erről most lemaradsz, ha nem élsz a lehetőséggel, legközelebb csak 2020-ban tudsz jelentkezni. Ragadd meg az alkalmat! Időpontok   2019. szeptember 30. hétfőtől – 2019. október 04. péntekig 2019. november 18. hétfőtől – 2019. november 22. péntekig Kapcsolódó cikk Mire jó a hipnózis?

Az önfejlesztés művészete – Hipnózis alapkurzus

Változtatni szeretnél életeden, körülményeiden, kapcsolataidon, de nem tudod hogyan?! Pénzügyi megbecsülésre, netán erkölcsi elismerésre vágysz, de ezek rendre elkerülnek?!  Úgy érzed mindent megteszel céljaid elérése érdekében de mégsem jutsz egyről a kettőre?! Vannak ugyan sikereid, de úgy érzed nagyon lassan haladsz?! Akkor ideje tovább olvasnod!

Mire jó a hipnózis?

A hipnózis, az agy működésének természetes folyamata, amit midenki átél, például mielőtt elalszunk. Olyan tudatállapot, amikor a test és az elme ellazul, és eközben hatékonyan fókuszálhatunk problémákra, tervekre, vágyakra.

A nagy rizs mítosz

Azt hiszem, a tartós tévhitekből lesznek a mítoszok. Ahogy a banán esetében is történt. A következő párbeszéd számtalanszor lejátszódott már: – Nem lehet enni rizst. – De lehet enni. – Nem, nem lehet. – De lehet, de csak a barnát. – Azt olvastam, hogy a basmatit is lehet enni. – 160g-os diétában nem lehet csak barnát. És így tovább a végtelenségig. Pedig, nem kellene...

Mi az a glikémiás terhelés?

A glikémiás indexet már sokan ismeritek, szépen lassan bekúszott a köztudatba, de a glikémiás terhelésről még mindig nem sok szó esik, pedig ugyan olyan fontos, ha nem fontosabb. Talán ezért is érkeznek olyan kérdések, hogy melyik fontosabb, melyiket kell figyelni? Fontosabb-e az egyik, mint a másik? Nincs versus. Az egyik, nem létezik a másik nélkül:

A nagy banán mítosz

Sokan írtatok nekünk, hogy mi a helyzet a banánnal, mert a legtöbb diétában tiltólistás. Most akkor lehet banánt enni vagy nem lehet banánt enni? És ha nem lehet banánt enni akkor sok cukorbeteg miért is eszik banánt?

Szénhidrátok a fogyókúrában

Bár a szénhidrátok kevésbé hizlalnak, mint a zsírok, de bizonyos mértékű korlátozásra szükség van. Fogyókúrában napi egy-két vékony szelet barna kenyér vagy rozskenyér fogyasztása megengedett. A tésztafélék nem feltétlenül illenek a kalóriaszegény étrendbe. Kivételt képezhetnek a magas rosttartalmú tésztafélék, amelyek maximum 10 dekagrammnyi mennyiségben időszakonként beiktathatók a diétába, tekintettel arra, hogy magas rosttartalmuk csökkenti az étvágyat, és teltségérzetet okoz.

Szénhidrátok a cukorbetegek étrendjében

Általános szabály, hogy minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Ennek az a magyarázata, hogy inzulinnal kezelt cukorbetegek esetén, ha a folyamatos inzulinhatást gyakran ismétlődő szénhidrátbevitellel nem ellensúlyozzák, a vércukor esése hipoglikémiát okozhat. Az inzulin nélkül kezelt cukorbetegeknél azért szükséges minden étkezésnél szénhidrátbevitel, mert a hasnyálmirigy inzulinelválasztását főként a szénhidrátokból felszabaduló szőlőcukor fokozza.

Szénhidrátok

A szervezet legfontosabb energiaforrásai a szénhidrátok (nyugalomban a szervezetnek a zsír a legfőbb energiaszolgáltatója, de táplálkozásunkban nem jó ha a zsír dominál). Egy gramm, szervezeten belüli elégetése 4,1 kcal energia felszabadulással jár. Az energiaadás mellett struktúrális szerepük van a nukleinsavakban, glikoproteinekben, glikolipidekben, mukopoliszacharidokban. Szén, hidrogén és oxigén vesz részt a molekulák felépítésében, de fehérjék is kapcsolódhatnak hozzájuk. Általános képletük (CnH2nOn) az atomok arányát fejezi...