A választásban nyilván nagyon különböző motívumok játszanak szerepet. Az állandó választók szokásos döntései mellett, többek között az alábbi motívumok szerepelnek:

• függőség,
• személyes varázs
• reménykeltés
• erkölcsi azonosítás
• káröröm vagy szorongás elhárítás, többek közt a túlerővel szemben és az intenzív, olykor még önmaga előtt is letagadott haszonlesés.

Ezek a motívumok sem a megcélzott választóközönség körében, sem az egyes választóknál nincsenek összhangban egymással. A választók változóan nagy része nem fenntartás nélkül hozza meg döntését, hanem a kisebbik rosszat választja, vagy dacból tartózkodik.

Az ilyen kompromisszumos döntést lényegesen rosszabbul lehet megbecsülni mivel ez inkább kívülről vezérelten, véletlenül és tudattalanul történik, mint a kompromisszummentes választó céltudatos akaratnyilvánítása. Amikor a választási előrejelzések során ismételten, még a gondos, pszichológiailag alátámasztott véleménykutatások mellett is megdöbbentő változások bukkannak fel a választók viselkedésében, akkor ez egyben a nehezen hozzáférhető választási motiváció eredménye is.

Még azoknak a választóknak sem csekély része, akik az előzetes döntésük során látszólag szilárdnak tűntek, a választásra menet vagy az urna előtt még megváltoztatják döntésüket. Némelyek aztán a választási eredmények közzététele után megbánják, mert nem így akarták sorsukat a mérleg serpenyőjébe tenni.

Sokaknál megváltoznak a választási döntések, amennyiben az urnához járulás csak pillanatfelvétel. Régóta ismeretes, hogy a választói viselkedés gyakran az utolsó pillanatban változik meg. Erre olyan tudattalan törekvések lehetnek okok, mint az autoritáshoz való csatlakozás, súlyozási latolgatás, ismerős példaképek, dacreakciók. Ezzel a folyamattal, és nem kizárólag az urna előtti döntéssel, a politikai pszichológia foglalkozik.

The post Politikai pszichológia - A választások pszichológiája first appeared on iTakeControl.

A büntetésnormák görbéje általános kapcsolatot tükröz a negatív viselkedés és a várható büntetés között. A kivégzés példáján válik érthetővé a jogi felfogás különbsége a halálbüntetés fenntartása vagy elutasítása terén a törvényben és a lakosság változó százalékú véleményében.

Lényeges része az igazságügyi pszichológiának az elítéltek ellátása. A börtönpszichológusok lehetőségei rendszerint korlátozottak, a diktatórikus államokban különösen nem kívánatosak. A dilemma a javulási hajlam és a szociális elszigeteltség lelki következményei közötti kapcsolat problémájából adódik.

A pszichológus tevékenysége tehát elsősorban arra irányul, hogy diagnosztizálja, miként dolgozza fel a bebörtönzött a végrehajtást, és hogy mi a feladata a klinikai pszichológiának a káros hatások csökkentésében.

Ritkán valósítható meg eléggé a rehabilitáció, tehát az elbocsátás előtt álló rab társadalmi beilleszkedésének előkészítése. A visszaesők, azaz az újból bűntettet elkövetők magas százaléka e probléma hiányos megoldását tükrözi. Azok ellenzik alapvetően ezt a feladatot, akik a megtorlás elvéből indulnak ki.

The post Igazságügyi pszichológia - A büntetésvégrehajtás pszichológiája first appeared on iTakeControl.

Némely bűncselekményt a szándéka szerint választanak szét, például a halállal végződő bűncselekményt halálos testi sértésre és gyilkosságra. Elméleti szempontból a bírósági folyamat pszichológiai sajátosságait a következő szakaszokra osztjuk:

1. a cselekmény rekonstrukciója az emlékezeti csalódások becslésével
2. az igazság kiderítése, mint a rekonstrukció és az ítélet közti kapcsolat és
3. ítélethozatal, a mindenkori individuális vagy társadalmi jogi felfogás szerint, amely vagy a megtorlás, vagy a korrekció szempontját hangsúlyozza.

The post Igazságügyi pszichológia - Bírósági pszichológia first appeared on iTakeControl.

A kutatásban, a kriminális cselekedet három fő stádiumára koncentrálnak:

1. Kriminális szándék
2. A cselekedet véghezvitele
3. Kriminális következmények

1.) A kriminális szándékot nyolc tevékenységcsoportra osztják:

a.) tulajdon elleni bűntettek,
b.) erőszakos bűncselekmények,
c.) szexuális bűncselekmények,
d.) gazdasági vétségek,
e.) bandában elkövetett kriminalitás (szervezett bűnözés)
f.) politikai kriminalitás, mint pl. terrorizmus
g.) közlekedési bűncselekmények
h.) deviáns cselekmények, mint pl. kábítószeres kriminalitás

A motiváció erősen ingadozik. Etiológiailag ide tartozik:

• a személyes beállítottság
• az aktuális motívumok, mint pl. bosszú
• a fölérendelt kriminális energia, mint pl. a kriminális karrier
• az alkalom

2.) A cselekedet véghezvitele megváltoztatja a helyzetet. A kriminális cselekedetek realitásai meghatározzák ugyan a kivitelezést, mégis ismeretes a személyes rutin.

3.) A kriminális következmények az utó-, ki- és visszahatásokat ölelik fel, azaz mind a sikereket, illetve a kudarcokat, mind pedig a visszacsatolást.

Az igazságügyi pszichológia új területe a pszichológiai viktimológia. Az áldozatpszichológia fő érdeklődési területét az a kérdés foglalkoztatja, hogyan válik valaki áldozattá, hogyan viselkedik a kriminális cselekedet alatt és milyen utóhatással van a kriminális történés.

The post Igazságügyi pszichológia - Kriminálpszichológia first appeared on iTakeControl.

Egyáltalán, mit tud egy pszichológus vagy pszichiáter megállapítani? Főleg, a jövőre vonatkozólag? Ugyanakkor a kriminális cselekedetek magyarázatot igényelnek; cselekedetmotívumok, felelősség, az elkövetési szituáció hatásai; néha azt is, hogy vajon a vádlott volt-e a tényleges tettes.

Nem mondom, hogy mindenre kiterjedő, részletes választ tudunk adni, mindenesetre, többet a semminél. Igazságügyi pszichológia cikksorozatunkban sorra vesszük e tárgykör három nagy területét:

1. a Kriminálpszichológiát
2. a Bírósági pszichológiát
3. és a Büntetésvégrehajtás pszichológiáját.

The post Igazságügyi pszichológia first appeared on iTakeControl.