Ritka betegség. Gyermekeknél figyelhetjük meg. Más néven szelektív -vagy elektív mutizmus (selektive mutizm – SM).A szelektív némaság azt jelenti, hogy a gyerkek bizonyos társas helyzetekben képtelenek beszélni. Legtöbbjük remekül boldogul a közeli családdal, de mindegyiknél eltérő, hogy kivel tud beszélni és kivel nem. Azok, akik szülőként ilyesmivel találkoznak, gyakran próbálkoznak zsarolással és megvesztegetéssel. Ezek egyike sem vezet eredményre. Maggie Johnson beszéd- és nyelvterapetua szerint a szelektív némaság egyfajta fóbia, egy nagyon erős félelem attól, hogy valaki hallja a hangunkat. Az összes ilyen gyerek a szorongását kontrollálja. Ha nem beszél, eltávolítja magát a stresszes helyzettől. És a megoldás? Hosszú és kitartó munkával, a család és a szakemberek óvatos, türelmes együttműködésével feloldható ez a némaság.

Tehát elmondhatjuk, hogy a gyermek akar beszélni, de nem tud. Sok esetben, a szülő, későn veszi észre, hogy valami nem stimmel, mivel a gyermek, otthon kíválóan kommunikál anyával, apával, a testvérrel esetleg a nagyszülőkkel is. Sőt, sok esetben a legjobb baráttal is. Az esetek többségében a probléma iskolás korban derül ki, mikor a gyermek nem kommunikál a tanárral. Nem válaszol a kérdésekre, nem hajlandó szóban felelni. Mivel a klinikai kép mindenkinél más, ezért nehéz megállapítani az okot, okokat.

Bonyolítja a helyzetet, hogy sokan úgy gondolják, hiszik, hogy ez szándékos, a gyermek csak hisztizik, különc esetleg félénk. De ezt az állapotot nem lehet tudatosan ilyen hosszan, akár évekig fenntartani. Például, a gyermek sérülés esetén sem sír, vagy jajdul föl; szeretetteljes, normális családi háttérrel rendelkezik, mégsem kommunikál a nagyapával, akit szeret. Sokszor, azokkal a legnehezebb beszélniük, akikkel a leginkább akarnak. Rengeteget számít a türelem, mind a szülők, család, mind a terapeuta és a pedagógusok részéről.

A szelektív némaság, mindig korai szakaszban kezdődik és rengeteg kiváltó oka lehet. Például, egy négy éves kislánynál az váltotta ki, hogy máshoz beszélt egy fürdőzés során a vízben, akiről azt hitte, hogy az édesanyja. Ezt, a gyermek traumaként élte meg és onnantól nem beszélt. Nagy általánosságban elmondható, hogy valamilyen váratlan  – akár teljesen hétköznapi dolog – esemény váltja ki a gyermekekből a szelektív némaságot. A váratlan esemény során pánikreakciót él át a gyermek. Hasonló a helyzet az átmeneti némaságban szenvedő gyermekek esetéhez, akik szintén valamilyen trauma hatására megnémulnak. Például végignézik szüleik halálát.

Kezelés nélkül, a gyermek elszigetelődik, szorongóvá válik. Felléphet agorafóbia és depresszió is a gyermeknél. Természetesen, nagyon fontos a család szerepe. Egy támogató családdal ezek a negatív melléktünetek elkerülhetőek.

2-4 éves kor között kell megragadni a probléma lényegét. Ha ezt nem tesszük, nagyon lassú gyógyulásra számíthatunk. Az idősebb gyerekek kezelése ugyan nehezebb, de nem lehetetlen. Az ő esetükben is fontos, hogy nem bosszantó serdülőkről van szó, hanem egy igen komoly, valós problémáról. Sajnos, el kell ismerni, hogy ez a betegség nemhogy a szülők körében, de a szakemberek körében sem eléggé ismert ahhoz, hogy a gyermek a megfelelő segítséget megkaphassa időben.

Milyen tünetekre érdemes figyelnie a szülőnek?

• Bizonyos szociális helyzetekben a megszólalás következetes elutasítása, amelyekben a megszólalásra valamilyen elvárás van, pl. iskolában, miközben más szituációkban beszél a gyermek.
• A zavar kihat a nevelési vagy foglalkozási teljesítményre vagy a szociális kommunikációra.
• A zavar időtartama legalább egy hónap és nem korlátozódik az iskola- vagy óvodakezdés első hónapjára.
• A megszólalás elmaradása nem tulajdonítható az adott szociális helyzetben szükséges beszélt nyelv ismerete hiányának vagy nem kellő ismeretének.
• A zavar nem magyarázható jobban kommunikációs zavarral, pl. dadogással és nem kizárólag átfogó fejlődési zavar, szkizofrénia vagy egyéb pszichotikus zavar folyamán fordul elő.
• A gyermek beszédprodukciója és beszédértése, illetve beszédszervei épek.

Ajánlott oldal: Selective Mutism Information & Research Association

Kapcsolódó publikáció:

• Pszichés némaság – I.

The post Pszichés némaság first appeared on iTakeControl.

Valóban eredményezhet vicces helyzeteket a pszichés némaság, ez kétségtelen, de sajnos a gyakorlatban egyáltalán nem annyira poénos a dolog. Sem az alany, sem pedig családja, környezete számára. Természetesen, próbáljunk meg pozitívan hozzáállni a problémához ezzel is segítve az alanyt.

Ezt az igen komoly szociális zavart a The Big Bang Theory című sitcom sorozatban dolgozták fel. Az egyik szereplő, Rajesh Koothrappali képtelen megszólalni, ha egy nővel kell beszélni. Inkább mutogat, vagy a barátai tolmácsolnak, de nem nyitja szóra a száját. Ez az úgynevezett szelektív némaság. Mindenkivel kitűnően kommunikál, édesanyjával is, azonban a nőkkel, lányokkal nem. Az időben előre haladva derül ki, hogy a szorongását egy valami oldja: az alkohol.

A valóságban, nem kell semmiféle függőséget okozó szerhez folyamodnunk, a probléma terápiával orvosolható. Cikksorozatunk következő részeiben erről olvashatnak majd.

Kapcsolódó bejegyzések

• Pszichés némaság

The post Pszichés némaság first appeared on iTakeControl.

• A környezetkárosító magatartást egyre kevésbé lehet puszta gondatlanságnak tekinteni. A környezet iránti tudatosság terjedésével az elítélés nívója is fokozódik.
• Megfordítva a környezetártalmat sem kell többé menthetetlen sorsként elfogadni. Különösen fontos téma ezen a helyen a zajártalom.

A két forma, a környezetkárosítás és a környezetártalom egyfajta körforgást képeznek. Hiszen a környezet nemcsak passzív terep, hanem aktívan használt élettér, pszichofiziológiai kölcsönhatással. Ezt a biotop fogalmára támaszkodva pszichotopnak nevezzük. Ennélfogva a környezetkárosítás ugyancsak az emberek által igényelt szociális környezet zavar.

The post Szociális zavarok - Környezeti krízisek first appeared on iTakeControl.

• behaviorista,
• fenomenológiai,
• kognitív,
• pszichoszociális,
• motivációs.

Mindegyik mögött a viselkedéstendenciák összeegyeztethetetlenségének alapmodellje áll. Elméletileg ez magyarázza a konfliktusok kiváltódásának és feldolgozásának különféle formáit. Nagy különbség adódik a belső és a külső közötti konfliktusok elválasztásakor.

A csoporton belüli vita legtöbbször rang- vagy szerepkonfliktus. Érzelmi szempontból a rivalizálás irigységgel, bosszúval és kárörömmel együtt alkotja a hibás alaphelyzetet. Gyakran, annyira megszilárdultak ezek a viszonyok, hogy az eredeti oknak már nincs is jelentősége.

A csoportok és valamely harmadik személy vagy csoport közti viták legtöbbször érdekkonfliktusok. Védelmi közösségekként a csoportok ellenszegülnek a külső követelményeknek.

Mindkét konfliktusforma lelkileg jelentősen megterhelheti a résztvevőket.

The post Szociális zavarok - Csoportkonfliktusok first appeared on iTakeControl.

• parataxiák
• kapcsolati harc

A parataxiák vagy gyenge kapcsolatok tisztázatlan társas kontaktusban szenvednek vagy éppen kapcsolathiányban. A partnerek elidegenednek, a maguk útját járják és izoláltan élnek egymás mellett.

A kapcsolati harc, ennek pont az ellentéte. A vita, megakadályozza az izolációt, de ha egy kritikus pontot meghalad, az ellenfelekből ellenségek lesznek, akik szándékosan ellentétes cselekedeteket követnek el. Az ilyen kapcsolatok nem okvetlenül vezetnek szakításhoz.

Marie von Ebner-Eschenbach ezt írja:

Némely házasság olyan állapot, amelyben két ember sem együtt, sem egymás nélkül nem bír ki hosszabb időt.

A két csoportban a probléma a partnerkonstellációval van: az egyik vagy másik elégtelennek, hamisan értékeltnek, lealacsonyítottnak érzi a helyzetet. Voltaképpen ki akarnak kerülni ebből, de ezt nem tudják kifejezni és pótlékképpen látszat csatározásokat keresnek.

Ilyen esetekben, az igazi okok analízise segíthet. A következő zavarok állhatnak fönt:

• Rangbeli zavar
• Szerepzavar
• Kontaktuszavar
• Normazavar

A rangbeli zavar esetén túlságosan dominálónak vagy túl gyengének találják a másikat, elnyomottnak és értéktelennek érzi magát, illetve szégyelli magát a másik gyengesége miatt.

Szerepzavarban a másik által ráruházott partnerszerepet utasítja el.

Kontaktuszavarban a partneri légkört pl. látens kényszer, izgatottság vagy az érdeklődéshiány mérgezi.

Normazavar esetén a másik valóban vagy véletlenül megsértette a közösségi erkölcsi szabályokat, a szellemi értékeket, vagy az életcélokat.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Szociális zavarok – Szituációs zavarok

The post Szociális zavarok - Kapcsolati zavarok first appeared on iTakeControl.

Éppoly rendszerességgel azonban egyes helyzetekben csődöt is mondhatunk. Így a legtöbb ember számára vannak bizonyos helyzetek, amik félelmetesebbek, mint azok a hasonlók, amik másokban váltanak ki szorongást, mint pl:

• nyilvánosság előtti beszéd
• aluljáróktól való félelem
• lifttől való félelem (NEM klausztrofóbia!)

Különösen kínosak azok a helyzetek, amelyek a szorongás elképzelése révén úgymond magnetikusan vonzónak hatnak, mint pl:

• a rossz kerékpárosnak az az elképzelése, hogy egyszer csak igazán elmérve a fának hajt.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Szociális zavarok – Kapcsolati zavarok

The post Szociális zavarok - Szituációs zavarok first appeared on iTakeControl.

A szociális zavarokat négy nagy csoportba soroljuk:

1. Szituációs zavarok
2. Kapcsolati zavarok
3. Csoportkonfliktusok
4. Környezeti krízisek

A következő bejegyzéseinkben ezt a négy nagy csoportot vizsgáljuk meg külön-külön.

The post Szociális zavarok first appeared on iTakeControl.