A szociálpszichológiában, kialakulása óta nagy szerepet játszik a konfliktus fogalom. Egy sor konfliktuselmélet van:

• behaviorista,
• fenomenológiai,
• kognitív,
• pszichoszociális,
• motivációs.

Mindegyik mögött a viselkedéstendenciák összeegyeztethetetlenségének alapmodellje áll. Elméletileg ez magyarázza a konfliktusok kiváltódásának és feldolgozásának különféle formáit. Nagy különbség adódik a belső és a külső közötti konfliktusok elválasztásakor.

A csoporton belüli vita legtöbbször rang- vagy szerepkonfliktus. Érzelmi szempontból a rivalizálás irigységgel, bosszúval és kárörömmel együtt alkotja a hibás alaphelyzetet. Gyakran, annyira megszilárdultak ezek a viszonyok, hogy az eredeti oknak már nincs is jelentősége.

A csoportok és valamely harmadik személy vagy csoport közti viták legtöbbször érdekkonfliktusok. Védelmi közösségekként a csoportok ellenszegülnek a külső követelményeknek.

Mindkét konfliktusforma lelkileg jelentősen megterhelheti a résztvevőket.