Ahogyan azt, előző cikkünkben említettük, két fő formája van a megküzdésnek. Jelen írásunkban a érzelemközpontú megküzdésről lesz szó. Az érzelemközpontú megküzdésen belül, több stratégiát is megkülönböztetünk.

Az érzelemközpontú megküzdés célja, hogy megakadályozza a negatív érzelmek elhatalmasodását és azt, hogy a személy a probléma megoldásával foglalkozzon.

Negatív érzelmeinkkel számos módon megküzdhetünk. A viselkedéses stratégiák közé tartozik a testmozgás, hogy eltereljük figyelmünket a problémákról, az ivás vagy más drogok használata, a dühkitörés, az érzelmi támasz keresése a barátoknál.

A kognitív stratégiák közé tartozik a probléma időleges félretétele és a fenyegetés csökkentése a helyzet jelentésének megváltoztatásával. A kognitív stratégiák gyakran a helyzet újraértékelését igénylik.

Számos vizsgálat szerint a stresszhez való rossz alkalmazkodás hátterében agresszió, felesleges kockázatvállalás, vágy vezérelt gondolkodás, tagadás és fantáziába menekülés áll.

A kérődző stratégiáról (Nolen-Hoeksema, 1991.) beszélünk, amikor elszigeteljük magunkat a világtól, hogy azon tudjunk meditálni, milyen rosszul érezzük magunkat. Állandóan arról beszélünk, hogy milyen rosszak a dolgok, de nem teszünk semmit megváltoztatásuk érdekében.

Az elterelő stratégiák közé tartozik az, ha valamilyen kellemes tevékenységbe menekülünk, amely megerősítő, és növeli a kontroll érzését. Ilyen például a sportolás, a moziba menés barátokkal vagy játszás a gyerekkel.

Negatív elkerülő stratégiáról akkor beszélünk, mikor valaki potenciálisan veszélyes dolgot, dolgokat választ a stressz elkerülésére. Például erősen iszik, száguldozik hegyi utakon (önveszélyeztetés), mások agresszív piszkálása.

A kérődző és az elkerülő stratégiák megnyújták és elmélyítik a nyomott hangulatot, míg az elterelő stratégiák megrövidítik és gyengítik a lehangoltságok. Ezzel kapcsolatban Morrow és Nolen-Hoeksema végzett kísérletet 1991-ben. Eredményük szerint, azok a személyek, akik az elterelő feladatban vettek részt teljesen felszabadultak nyomott hangulatuk alól, akik azonban a kérődző feladatban vettek részt azoknál nőtt a depresszió. Továbbá, a kérődzés megakadályozhatja a jó problémamegoldást is!

Olvasd el ezt is!

Megküzdési stratégiák I

Megküzdési stratégiák II – problémaközpontú megküzdés

Megküzdési stratégiák III – érzelemközpontú megküzdés

The post Megküzdési stratégiák - III. first appeared on iTakeControl.

Ahogyan azt, előző cikkünkben említettük, két fő formája van a megküzdésnek. Jelen írásunkban a problémaközpontú megküzdésről lesz szó.

A problémamegoldó stratégiák alkalmazása során először meghatározzuk a problémát, alternatív megoldásokat találunk ki, mérlegeljük az alternatívákat az előnyök és hátrányok vonatkozásában, végül, választunk közülük, és végrehajtjuk a kiválasztott megoldást.

A problémaközpontú stratégiák befelé is irányulhatnak: a személy önmagában változtat meg valamit, ahelyett, hogy a környezetét módosítaná. Ennek példája az, amikor megváltoztatjuk igényszintünket, alternatív forrásokat keresünk vágyaink kiélésére, vagy új készségeket tanulunk meg. Az ilyen stratégiák jelentik a legjobb megoldást például olyankor, mikor valakinek a munkája folyamatos stresszforrást jelent számára. Hogy egy személy mennyire sikeresen alkalmazza ezeket a stratégiákat, az attól függ, hogy milyen tapasztalatokkal, intelektuális képességekkel és önkontrollal rendelkezik.

Azok az emberek, akik problémaközpontú megküzdést használnak stresszhelyzetekben, mind a stressz alatt, mind a stressz után kevésbé depressziósak. Akik kevésbé depressziósak, azok persze könnyebbnek találhatják a problémaközpontú megküzdést.

Longitudinális vizsgálatok szerint azonban, a problémaközpontú megküzdés, még ha figyelmbe vesszük a személyek kezdeti depressziós szintjét is, rövidebb depressziós epizódokat eredményez. Ráadásul, azok a terápiák, melyekkel depressziós személyeket arra tanítanak, hogy problémaközpontú megküzdést alkalmazzanak, képesek elősegíteni azt, hogy leküzdjék depressziójukat, és jobban alkalmazkodva reagáljanak a stresszorokra.

Olvasd el ezt is!

Megküzdési stratégiák I

Megküzdési stratégiák II – problémaközpontú megküzdés

Megküzdési stratégiák III – érzelemközpontú megküzdés

The post Megküzdési stratégiák - II. first appeared on iTakeControl.

1. problémaközpontú megküzdés
2. érzelemközpontú megküzdés

A problémaközpontú megküzdési stratégia során, az egyén, öszpontosíthat a speciális problémára vagy helyzetre, hogy megkísérelje azt a jövőben elkerülni vagy megváltoztatni. Az érzelemközpontú megküzdés során foglalkozhat azzal is, hogy enyhítse a stresszkeltő helyzethez kapcsolódó érzelmi reakciókat, ha a helyzetet magát nem is tudja megváltoztatni.

A stresszkeltő helyzetekkel szembeszállva az emberek többnyire egyaránt használják a problémaközpontú és az érzelemközpontú megküzdést.

Olvasd el ezt is!

Megküzdési stratégiák I

Megküzdési stratégiák II – problémaközpontú megküzdés

Megküzdési stratégiák III – érzelemközpontú megküzdés

The post Megküzdési stratégiák - I. first appeared on iTakeControl.