A szorongás mellett, általános reakció a stresszhelyzetre a harag, amely agresszióhoz vezethet. Laboratóriumi kísérletekben kimutatható, hogy egyes állatok agresszívvé válnak bizonyos stresszorokra, mint pl. a túlzsúfoltságra, az elektromos áramütésre és a várt táplálékjutalom elmaradására.

Gyerekek gyakran dühösek lesznek, és agresszív viselkedést mutatnak, amikor frusztrációt élnek át. A kutatások kimutatták, hogy az agresszió nem elkerülhetetlen válasz a frusztrációra, de bizonyára egyike azoknak. A ’80-as évek végén a Los angelesi autópályák végeláthatatlan forgalmi dugóiban, frusztrált felnőttek egy része elkezdett egymásra lövöldözni.

A frusztráció forrása felé irányuló közvetlen agresszió nem mindig lehetséges és nem mindig bölcs dolog. A forrás gyakran bizonytalan és megfoghatatlan. A személy nem tudja, mit támadjon, de dühöt érez, és egy tárgyat keres, amelyen haragját kitöltheti.

Sokszor, a frusztrációért felelős egyén olyan erős, hogy a támadás veszélyes lenne. Amikor a körülmények gátolják a frusztráció forrásának közvetlen támadását, az agresszió áthelyeződhet, áttolódhat: az agresszív cselekedet egy ártatlan személy vagy tárgy felé irányulhat a frusztráció tényleges oka helyett.

A férfi, akit a munkahelyén megdorgáltak, váratlanul, családján tölti ki haragját. A diák, dühös tanárára egy rossz osztályzat miatt, s esetleg leken egy pofont a szobatársának. Az iskolai élményei miatt frusztrált gyermek az iskola tulajdonának rongálásával vezetheti le indulatait.