Pszichológia
Szólj hozzá!

Konzílium 2.0 – Alkohol okozta megbetegedések

konzilium2.01Az alkohol a legelterjedtebb drogok egyike. A bor, a sör, az égetett szeszes italok és a koktélalapanyagok vásárlására fordított összeg eléri évenként a tízmillió dolláros nagyságrendet. A felnőttek több, mint öt százaléka nagyivó, azaz egy hónapon belül legalább öt alkalommal fogyaszt el öt vagy annál több pohár italt.

Az alkoholos italok a gyomor nyálkahártyáján és a beleken keresztül villámgyorsan felszívódó, azonnali hatást eredményező etil-alkoholt tartalmaznak. Az etil-alkohol a véráramon keresztül közvetlenül a központi idegrendszerbe – az agyba és a gerincvelőbe – kerül, és a legkülönfélébb neuronokhoz kapcsolódva lassítja és gátolja annak működését. Előszeretettel kötődik a GABA (gamma-amino-vajsav) nevű neurotranszmitter felvételére szakosodott receptorokhoz. Az alkohol – a GABA fogadására felkészült receptorokhoz kötődve – fokozza a neuronokra kifejtett gátló hatást, azaz ellazítja és megnyugtatja az ivót. Ezzel, el is érkeztünk az alkoholizmus lehetőségéhez.

Mi az alkoholizmus?

Az alkoholizmusnak többféle definíciója is létezik. Két dologban azonban, mindegyik definícó megegyezik:

  • önmegtartóztatásra való képtelenség
  • kontroll hiánya

Az alkoholfogyasztás leggyakoribb 16-25 éves kor között. Huszonöt éves kor után a harmincas évek első feléig az átlagos ivó csökkenti alkoholfogyasztását. Az alkoholista ezzel szemben fenntartja vagy növeli a fogyasztott alkohol mennyiségét, és rendszerint ebben az életszakaszban jelentkeznek először az alkohol okozta életvezetési problémák:

  • állásvesztés
  • házasság felbomlása
  • jogosítvány többszöri bevonása …

Az átlagos alkoholista először negyven éves kora körül keresi szakember segítségét, miután már jó tíz éve szenved. Ha az alkohol okozta problémák megoldatlanok maradnak, az alkoholista várhatóan tizenöt évvel korábban hal meg, mint az a saját korosztályától várható lenne.

Az ördögi kör

Az alkohol az egyik legveszélyesebb legális szer. Az alkoholtól pszichológiailag függővé vált emberek, akik rendszerint a stressz és a szorongás csökkentése céljából isznak, jó eséllyel válnak alkoholistává. Könnyen csúsznak bele abba az ördögi körbe, hogy problémáik miatt alkoholt fogyasztanak, az alkohol hatásai miatt azonban, nem tudják hatékonyan megoldani problémáikat. Ekkor, még elkeseredettebbnek, hasznavehetetlenebbnek érzik magukat. Szorongóbbá válnak. Szorongásuk enyhítésére újra alkoholhoz nyúlnak. Az elhúzódó erős ivás fizikai függőséghez vezet. Minél több alkoholt fogyaszt a személy, annál inkább hozzászokik a szervezete (alkoholtolerancia) és ugyanannak a hatásnak az eléréséhez még több alkoholt kell fogyasztania. Ilyen súlyos állapotban, az ivás abbahagyásakor megjelennek az elvonási tünetek. Az elvonási tünetek az ingerlékenységtől, az általános rossz közérzettől a kézremegésen át a szorongásig terjedhetnek. Olykor tudatzavar, hallucináció és görcsös rohamok jelentkezhetnek. Ezt a szindrómát nevezzük delirium tremensnek, amely krónikus alkoholistáknál jelenik meg, amikor hosszú és erős alkoholfogyasztásos időszak után abbahagyják az ivást. (A delirium tremensről Veress Dóra pszichiáter szakorvos bejegyzésében olvashatnak részletesen az Elmedoktor.hu-n.)

Az alkohol fizikai hatásai

Mivel az etil-alkohol először a központi idegrendszer magasabb, az ítélőképességért és gátlásokért felelős részeit támadja meg, ezért az emberek lazábbak, beszédesebbek és az esetek többségében barátságosabbak lesznek. Belső kontrolljuk leépülésével elengedettnek, magabiztosnak és boldognak érzik magukat, félelmeik elpárolognak, sok esetben szexuális vágyuk is fokozódik. Az alkohol központi idegrendszeri hatásai ugyanakkor károsítják:

  • a finom mozgásokat
  • növelik a fényérzékenységet
  • melegségérzetet keltve, a bőr hajszálereit kitágítva felhevítik az arcot és a nyakat.

Még több alkohol hatására az emberek rohamosan elveszítik a belső kontrollt, ítélőképességük romlik, gondolkodásuk és beszédük egyre zavarosabbá és összefüggéstelenebbé válik, emlékezetük kihagy. Nem ritka az agresszivitás, a hangoskodás, a szélsőséges és csapongó érzelmek.

A következő stádiumban a motoros készségek és a reakcióidő romlása figyelhető meg. Az emberek sem járni, sem állni nem tudnak rendesen, leejtik a kezükben lévő dolgokat, nekimennek az ajtóknak és a bútoroknak, képtelenek a távolságok felbecsülésére. Látásuk, különösen a perifériás látás életlenné válik, hallásuk is károsodik. (A hallással kapcsolatban Horváth Tamás fül-orr-gégész szakorvos bejegyzésében olvashatnak részletesen az ENTHouse blogjában.)

Az etil-alkoholnak a szervezetre gyakorolt hatása a vér alkoholszintjétől függ. Egy bizonyos mennyiségű alkohol tehát kevésbé fogja befolyásolni a nagyobb mint a kisebb termetű embereket, a termetesebb embereknek ugyanis a vére is több. Viszont, fontos megjegyezni, hogy 0,55 százaléknál már bekövetkezhet a halál, a legtöbb ember szerencsére még ennek a szintnek az elérése előtt elveszíti az eszméletét.

Itt kell megemlítenünk, hogy az alkohol veszélyezteti a fejlődő magzatot is. A sokat ivó anyák kétszeres valószínűséggel vetélnek el vagy hoznak világra túlságosan alacsony súlyú gyermeket. Az értelmi fogyatékossággal, az arc és a száj eltorzulásával járó, úgynevezett magzati alkoholszindróma ugyancsak az anya italozásának következménye. Hogy pontosan mennyi alkohol kell ennek a szindrómának a létrehozásához, nem tudjuk, de az a vélemény alakult ki, hogy heti néhány centiliter alkohol már ártalmas lehet. A napi egy kis pohár tömény ital elfogyasztása a terhesség korai szakaszában 1-10 százalék között vezet a magzati alkoholszindrómához. (A magzati alkoholszindrómáról Török Dóra gyermekgyógyász szakorvosnál olvashatnak részletesen a PepitaZebra blogon.)

A rendszeres alkoholfogyasztás komoly fizikai károsodásokat von maga után, elsősorban a májat támadja meg. A köznyelvben is ismert a májzsugor kifejezés, mely egy már visszafordíthatatlan állapotot jelöl. A máj hegesedésnek indul, szövete fibrotikus lesz, felépítése és működése véglegesen károsodik. Ennek hátterében többnyire krónikus alkoholizmus áll.

A további egészségügyi problémák abból adódnak, hogy az alkohol rontja a szív működését és károsítja a szív izomzatát, ezért idővel könnyen szívroham, szabálytalan működés vagy érelzáródás következhet be. Az immunrendszer hatásfoka is romlik, aminek következtében gyakrabban betegszik meg a személy.

Az alkoholizmus növeli a rákos megbetegedések iránti fogékonyságot, felgyorsítja az AIDS kialakulását, illetve a fertőzött embereknél súlyosbítja a HIV által okozott immunszuppressziót.

A krónikus és fokozott alkoholbevitel táplálkozási problémákat is okoz, mivel az alkohol üres kalória. Sem vitamint, sem ásványi anyagokat, sem fehérjéket nem tartalmaz. Az éhséget csillapítva, elveszik az ember étvágyát, aki így semmit, vagy sokkal kevesebbet eszik. Így, kialakul az alultápláltság.

A vitaminhiány további problémákat okoz, mint például a mentális zavarok. A B-vitamin, azaz a tiamin alkoholos eredetű elégtelen mennyisége zavartsággal, izgatottsággal, delíriummal, kettős látással és a szemmozgás zavaraival járó betegséget, úgynevezett Wernicke-encefalopátiát okoz. Amennyiben nem kezelik időben, Korszakov-szindrómává (alkohol eredetű, tartósan fennálló amnéziás zavar) alakulhat át, melyre kirívó zavartság, emlékezetproblémák és egyéb neurológiai tünetek jellemzőek.

Mik az alkoholizmus jelei?

Minél hamarabb fedezi fel az ivással kapcsolatos gondjait, annál könnyebben szabadulhat meg azoktól. Az alkoholizmussal foglalkozó, amerikai nemzeti intézet (National Instiute on Alcohol Abuse and Alcoholism) összeállított egy kérdéssort, annak megállapítására, hogy valakinek van-e alkoholizmusra utaló problémája.

Az alábbi kérdések segítenek annak felismerésében, hogy Ön milyen mértékben rabja az italnak. Természetesen, csak abban az esetben kap valós eredményt, ha teljesen őszinte önmagához.

  • Valaki Önhöz közel álló személy mondta-e már, hogy aggódik amiatt, hogy Ön iszik?
  • Gyakran fordul-e az alkoholhoz, ha valami problémába ütközik?
  • Előfordult-e néha, hogy nem tud eleget tenni otthoni vagy munkahelyi kötelezettségének az ivás miatt?
  • Szorult-e valaha ivással kapcsolatosan orvosi segítségre?
  • Tapasztalt-e valaha teljes filmszakadást – tehát teljes emlékezetkiesést ébrenlét alatt – ivás közben?
  • Került-e valaha is összeütközésbe a törvénnyel ivással összefüggően?
  • Gyakran tapasztalja-e, hogy nem tartja be önmagának tett ígéretét arra vonatkozóan, hogy mennyit iszik?

Ha bármelyik kérdésre igennel felelt, ivási szokásai valószínűleg jelentősen befolyásolják életét, és ezen változtatnia kellene.

Az alkoholizmus következményei

Az alkoholizmus következtében családok, emberi kapcsolatok és életek milliói mennek tönkre. A kezelési költségekből, a kiesett munkaidőből és az idő előtti elhalálozásokból bekövetkező anyagi veszteség évenként milliárdos összegre rúg.

Az alkohol felelős az öngyilkosságok, az emberölések, a testi sértések, a nemi erőszak és a hirtelen halálesetek – beleértve az autóbalesetek csaknem ötven százalékát (Erről bővebben Heinrich Károlynál a Mentők blogon olvashatnak) – legkevesebb harmadáért, feléért.

Az alkoholizmus az egész társadalomra nézve komoly következményekkel jár. Az alkoholista szülők gyermekeinek tömege (USA adat 28-34 millió) kiegyensúlyozatlan, diszfunkcionális családi környezetben kénytelen felnőni, kitéve a szexuális és fizikai bántalmazás fokozott veszélyének. Az ilyen gyerekek jóval fogékonyabbak az összes lehetséges problémára:

  • magatartászavarok
  • figyelemhiányos hiperaktivitás
  • szorongás
  • depresszió
  • fóbiák
  • szerabúzus

Az alkoholista szülők gyerekeiként felnőtt emberekre sajátos magatartásminták jellemzőek:

  • szegényes kommunikációs készség
  • alacsony önértékelés
  • fejletlen szociabilitás
  • bizonytalan közösségi kapcsolatok.

Segítség, alkoholista szülők gyermeke vagyok! Én is az leszek?

Nem feltétlenül. Ugyanakkor elmondható, hogy nagyobb eséllyel igen. Dr. Kenneth J. Sher a Missouri Egyetem pszichopatológusa folytat ilyen irányú kutatásokat. Empirikus kutatásai során több elméletet is tesztelt és értékelte azokat a tényezőket, amelyek az alkoholfogyasztás zavarait befolyásolják a “veszélyeztetett” személyeknél, mint például az alkoholista apák biológiai gyermekeinél. Dr. Sher nagyszabású prospektív vizsgálatot folytat, ami azt jelenti, hogy ezeket a személyeket rendszeres időközönként felméri diákkorukban, majd fiatal felnőtt korukban is. E széles körű kutatás egyik részvizsgálatában például azt találta, hogy az alkoholisták gyermekei több alkohol- és drogproblémáról és az alkohollal kapcsolatos erősebb elvárásokról számoltak be, e mellett a viselkedés feletti gyengébb kontroll és alacsonyabb szintű tanulmányi teljesítmény jellemzi őket, mint a kontrollszemélyeket, akiknek családi anamnézisében nincs alkoholprobléma.

A Konzílium2.0 további résztvevői:

Ajánló:

Ha tetszett, oszd meg!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..