• Szabályos alvási rend: jelöljünk ki állandó lefekvési és felkelési időpontokat. Minden este, ugyanarra az időpontra állítsuk be az órát. Reggel, keljünk fel, bármilyen keveset is aludtunk! Ha napközben alszunk, legyünk következetesek: vagy minden délután aludjunk, vagy sohasem! Ha csak alkalmanként szundítunk egyet, valószínűleg nem fogunk éjszaka is jól aludni. A hétvégi későn kelés is felboríthatja az alvási ritmust!
• Alkohol és koffein: az erős alkohol, valószínűleg segít lefekvés előtt az elalvásban, de megzavarja az alvási ciklust, és reggel korai ébredéshez vezet. Lehetőleg, elalvás előtt jó néhány órával már ne igyunk koffeintartalmú italokat: kávét, kólát, erős teát. Ha mindenáron innunk kell, igyunk meleg tejet – laktóz érzékenyek gyönge gyümölcsteát ihatnak. Alátámasztható az a néphit, amely szerint egy pohár meleg tej lefekvéskor elősegíti az alvást.
• Lefekvés előtti étkezés: ne együnk nehéz ételeket lefekvés előtt, mert az emésztőrendszernek többórás munkára lesz szüksége. Ha feltétlenül enni kell lefekvés előtt, akkor csak könnyű ételeket válasszunk!
• Testgyakorlás: a rendszeres testedzés jó hatással van az alvásra, de ne végezzünk megerőltető gyakorlatokat lefekvés előtt!
• Altatók: legyünk óvatosak az altatószerekkel! Mindegyikre az jellemző, hogy megzavarja az alvásciklust, és hosszan tartó használata álmatlansághoz vezet. Egy rosszul átaludt éjszaka nem valószínű, hogy befolyásolja a másnapi teljesítményt, viszont a gyógyszer okozta másnaposság minden bizonnyal.
• Relaxáció: próbáljuk meg elkerülni a stresszkeltő gondolatokat lefekvés előtt, és olyan tevékenységeket folytassunk, amelyek a relaxációt elősegítik. Ragaszkodjunk mindennapos, lefekvés előtti szertartásainkhoz, például a meleg fürdőhöz vagy a néhány perces zenehallgatáshoz. Olyan szobahőmérsékletet válasszunk, amelyet kellemesnek találunk, és ezt egész éjszakára állandósítsuk. Ha lábfázósak vagyunk, nyugodtan húzzunk zoknit.
• Ha semmi sem sikerül: ha már ágyban vagyunk és nem tudunk elaludni, ne keljünk föl. Maradjunk az ágyban, és próbáljunk meg relaxálni. Ha ez nem sikerül, és feszültté válunk, akkor keljünk fel egy rövid időre, és tegyünk valamit, ami megnyugtat és csökkenti a szorongásunkat. A fekvőtámasz és hasonló testgyakorlatok annak érdekében, hogy elfáradjunk, nem tartoznak a jó ötletek közé.

Az alvás minősége hipnoterápiával nagyon hatékonyan javítható. Az alvászavarok jól kezelhetők. Ha ebben segíthetünk, keress minket!

Időpontot kérek!

Ha érdekesnek találtad ezt, és szeretnél többet megtudni, iratkozz fel hírlevelünkre!

Kérem a hírlevelet!

Olvasd el ezt is!

Alvászavarok – Narkolepszia

Az alvás öt szakasza

Alvásminták

Alvászavarok – Inszomnia

Gyermekkori alvászavarok I

REM – NREM

hippocampusz

Nem csak depresszióhoz vezető biokémiai zavart, hanem kimutatható idegsejt leépülést is okoz a tartósan fennálló, rosszul feldolgozott stressz,- mutatták ki neuro-anatómiai kutatások. A felismerés nyomán érdemes átgondolni a depresszió-megelőzést szolgáló, azaz szorongásoldó gyógyszeres terápia gyakorlatát,- hangzott el egy, a Pszichiátriai Társaság vándorgyűléséhez kapcsolódó tájékoztatón.

Az ma már köztudott, hogy a depressziós beteg tünetei mögött jól körülhatárolt agyi-biokémiai eltéréseket figyeltek meg, melyek gyógyszeres kezeléssel helyreállíthatók, így a tünetek csökkenthetők, illetve elmulaszthatók. Az is ismert összefüggés, hogy a feldolgozatlan stressz előbb-utóbb testi betegségekhez, illetve pszichés zavarokhoz vezet, így sok esetben ez áll a magasvérnyomás betegség, a nyombélfekély vagy éppen az asztma, illetve az alvászavar, a szorongásos zavarok vagy a depresszió kialakulásának hátterében.

Dr. Németh Attila pszichiáter elmondta, megdőlt már az a nézet, amely szerint mindenki egy adott számú idegsejttel születik és abból csak veszít az élete során. Ma már tudható, hogy idegsejtek felnőtt korban is kialakulnak, éppen azért van jelentősége azoknak a stressz-kutatásoknak, melyek bebizonyították, hogy a tartósan fennálló, elhúzódó és erős stressz nem csak depresszióhoz vezető neurokémiai elváltozásokat okoz, hanem leépíti, sorvasztja a tanulás, emlékezés, és a szorongás agyi központjaként ismert hippocampusz idegsejtjeit, azaz megváltoztatja az agy struktúráját is.

Ezekre a kutatásokra értelemszerűen épültek rá azok a vizsgálatok, melyek az antidepresszánsok hatását figyelték meg abból a szempontból, hogy vajon kivédik-e a stressz okozta hippocampus-eltéréseket. Megállapították, hogy a sokféle hatásmechanizmussal működő antidepresszánsok között van olyan, amely kifejezetten az idegsejtképződést gátló hatást, valamint a hippocampus ún. CA3 régiójának sorvadását, s ennek nyomán az említett agyterület térfogatcsökkenését tudja meggátolni.

A pszichiáterek szakmai szervezetei szerint az új kutatások eredményei felvetik a stressz-kezelés, illetve a szorongásoldó terápiák újragondolását: a konfliktusmegoldó készség javítása, a stresszoldás pszichoterápiás megoldásai mellett az agyi anatómiai elváltozások kivédésére az eddiginél korábban alkalmazott antidepresszáns-kezelést javasolva.

A pszichológia ún. dinamikus irányzata inkább a belső, érzelmi folyamatokkal foglalkozik. Az alvászavarok pszichés hátterét tanulmányozva kiemelik a két év körüli „énfejlődést”, mikor a gyermek ráébred különállására, és alváskor az egyedüllét félelmetessé válik számára. Álmosan felerősödnek a szorongások. Ilyenkor alakítanak ki a gyerekek különféle “alvásceremóniákat”. Vizet kér, még egy mesét kér, hogy minél tovább tartson az együttlét a biztonságot adó szülővel. Az is lehet, hogy saját testén keres kielégülést, ami csökkentheti szorongását (ujjszopás, onánia). A leggyakoribb, hogy olyan tárgyat keres, ami helyettesítheti a szülőt: pelenka, játék mackó, és azt szorongatja.

A szorongások gyakori forrásai a szülők nemi életéhez fűződő fantáziák, a gyermek környezetében történt haláleset, vagy valamilyen más ok, ami miatt a halál kérdésével kezd foglalkozni. Fontos ok lehet még a környezetben feltűnő őszinteséghiány. Bármi, ami a gyerek körül történik, amit érzékel, hatással van rá. Ha nem tudja rossz érzése okát, fantáziál, s gyakran a fantáziált tartalom sokkal félelmetesebb. Ehhez társul még, ha érzi a felnőttek őszintétlenségét, így egyedül marad kérdéseivel, titkával, bánatával, szorongásaival. Az éjszakai elszakadás a szülőktől felerősíti ezeket az érzéseket. Ilyenkor jelentkezhet a pavor nocturnus nevű alvászavar, mikor a gyermek éjszaka felriad, kiabál, megnyugtathatatlan, felébreszthetetlen, reggelre, semmire sem emlékszik.

Az alvászavar hátterében sokféle ok állhat, minden eset egyedi, különböző, ezért megoldásukra nincs általános recept, ajánlatos pszichológus segítségét kérni.

Amikor azonban az alvászavar a helytelen szoktatás következménye, akkor az újratanítást pontos menetrend betartásával, lépésről lépésre kell elvégezni, amiben szakember nyújthat segítséget.

Ha érdekesnek találtad ezt, és szeretnél többet megtudni, iratkozz fel hírlevelünkre!

Kérem a hírlevelet!

Olvasd el ezt is!

Gyermekkori alvászavarok I

Tanácsok a jó alváshoz

Az alvás öt szakasza

Alvásminták

Alvászavarok – Inszomnia

REM – NREM

Mindenek előtt hozzá kell szoknia a “kinti” élethez, a nappal és éjszaka váltakozásaihoz, megtanul egyedül (különállóan az anyai testtől) aludni, étkezni, üríteni, később azt szabályozni, beszélni, járni, gondolkodni, társakhoz kapcsolódni, stb. Ebben az időszakban mindenre, ami a fejlődést akadályozhatja – akár környezeti hatás, akár pszichés történés – a gyermek ún. funkciózavarral reagál. Legvalószínűbb, hogy abban a folyamatban keletkezik zavar, ami épp kialakulóban van. A csecsemő az őt ért stresszre leginkább alvászavarral vagy táplálkozási zavarral reagál, a 1,5-2 éves valószínűleg beszédzavarral vagy vizelet-, illetve székletürítési zavarral, és így tovább.

Alvászavarról beszélhetünk, amikor a gyermek:

• nem tud egyedül elaludni
• éjjel többször is felébred, és a szüleit hívja
• nem alszik mélyen, a legkisebb zajra is felébred
• kevesebbet vagy többet alszik, mint amennyit az ő korában kellene
• éjszakai pánikrohamai vannak (pavor nocturnus)
• alvajáró
• lidércnyomásokkal küzd (incubus)
• az alvás-ébrenlét ciklusa felborul (nappal alszik többet)
• fogát csikorgatja éjszaka
• álmában beszél

Ezek közül néhány megoldható szoktatással, legtöbb esetben azonban pszichés probléma áll a háttérben, amivel érdemes szakemberhez fordulni. A különböző pszichológiai iskolák más-más oldalról közelítik meg a lelki egészséget.

A behavioristák szerint a gyermek minden megnyilvánulása tanult folyamat, minden az őt ért környezeti hatások függvénye. Az egyensúlyzavar, a betegség helytelen tanulás következménye, a megoldás az újratanítás.

A csecsemőnek meg kell tanítani az egyedül alvást, és azt, hogy ha éjjel felébred, vissza tudjon aludni anélkül, hogy a szüleit felébresztené. A szoktatás első lépése az, hogy be kell állítani a gyermek biológiai óráját. Segítenünk kell neki a nappal és éjszaka elkülönítésében, ha azt szeretnénk, hogy átálljon a hosszú éjszakai alvásra. Este legyen sötét a hálószobájában, és kevesebb zaj legyen körülötte. Nappal legyen egy kis nappali fény, és ne csökkentsük az otthoni és az utcáról beszűrődő zajokat. Ezután következhet a nehezebb lépés: megtanítani egyedül aludni. A legfontosabb az a sok-sok apró külső tényező, ami az alváshoz kapcsolódik. Ilyen például az elalvás előtti ceremónia: etetés, fürdetés, pizsamába öltöztetés, stb. Elalvás előtt a ringatás, a mese és az altatódal. Fontos azonban, hogy ezek csak az elálmosításra szolgáljanak, az elalvás már a kiságyban történjen, a kiválasztott játéktárgy, kendő, maci stb. társaságában, ezek egész éjszaka a gyermekkel maradhatnak. Hiszen mi, felnőttek is többször felébredünk az éjszakai alvás során. És ha nem az a helyzet fogad minket, mint amikor elaludtunk (pl. valaki átvitt minket egy másik szobába, vagy elengedte a kezünket), akkor nyugtalanok leszünk. Ugyanúgy, a baba is sírni kezd, hogy visszanyerje biztonságérzetét.

Lassan és türelmesen tehát rá lehet szoktatni a gyermeket az “önálló” alvásra. Mindezek mellett azonban elengedhetetlenül fontos a szülők belső biztonságérzete: legyenek határozottak, bízzanak tanításuk sikerében, helyességében. A baba együtt rezdül szüleivel, megérez mindent, ami bennük zajlik, de érzései kifejezésére még csak teste működésével képes: sír, rosszul alszik, nem eszik stb.

Ha érdekesnek találtad ezt, és szeretnél többet megtudni, iratkozz fel hírlevelünkre!

Kérem a hírlevelet!

Olvasd el ezt is!

Gyermekkori alvászavarok II

Tanácsok a jó alváshoz

Az alvás öt szakasza

Alvásminták

Alvászavarok – Inszomnia

REM – NREM

Az egyik, hogy az agy nem küld „lélegzet” jelet a rekeszizomnak és más légzőizmoknak, így a légzés leáll. A másik ok, hogy a torok felső részének izmai annyira ellazulnak, hogy a légcső részlegesen záródik, ami viszont a légzőizmokat a levegő erőteljesebb beszívására készteti, és ez a légutak teljes elzáródásához vezethet. Az apnoé alatt a vér oxigénszintje gyorsan csökken, ami a veszélyhormonok elválasztását eredményezi. Ez a reakció felébreszti az alvót, hogy újra lélegezzen.

A legtöbb embernek van néhány apnoés pillanata éjszakánként, de a súlyos alvásproblémákkal küzdő embereknek egy éjszaka több száz is lehet. Minden apnoé esetén felébrednek, hogy visszaállítsák a légzést, de ezek az ébredések oly rövidek, hogy általában ennek nincsenek is tudatában. Az eredmény az, hogy az apnoétól szenvedők napi több, mint tizenkét órát töltenek ágyban, és még mindig álmosak, hogy nappal nem képesek normális életvitelre, és még beszélgetés közben is elalhatnak.

Az alvási légzészavar gyakori az idős embereknél. Az altatók azzal, hogy megnehezítik a felébredést, megnövelik a fulladásos időszakok hosszát, ami bizonyos esetekben végzetes lehet. A fel nem ébredés valószínűleg az alvás közbeni halál egyik fő oka.

Ha érdekesnek találtad ezt, és szeretnél többet megtudni, iratkozz fel hírlevelünkre!

Kérem a hírlevelet!

Olvasd el ezt is!

Tanácsok a jó alváshoz

Az alvás öt szakasza

Alvásminták

Alvászavarok – Inszomnia

Gyermekkori alvászavarok I

REM – NREM

E betegségben szenvedőknek visszatérő és ellenállhatatlan álmosságraohamaik vannak, és a leglehetelnebb pillanatokban egyszerűen elalszanak. Súlyos esetekben ez, naponta többször is előfordulhat, és néhány másodperctől akár 15-30 perc hosszúságig terjedő alvást is eredményezhet. A narkolepsziások nehezen találnak állást a napközbeni álmosság miatt, és veszélyesek is lehetnek, ha autót vezetnek vagy valamilyen gépet üzemeltetnek, amikor a roham bekövetkezik. Körülbelül ezer emberből egy szenved súlyos narkolepsziában, de az enyhébb, fel nem ismert esetek száma sokkal magasabb lehet.

A narkolepszia lényegében REM-epizódok betörése a nappali órákban. A rhamok idején az áldozatok olyan gyorsan REM-állapotba kerülnek, hogy elveszítik izomtónusukat, és összeesnek, mielőtt lefeküdhetnének. Sokan hallucinációs élményekről számolnak be a roham alatt, és a valóságot élénk REM-álmok váltják fel. A narkolepszia egyes családokon belül gyakoribb, és ara is vannak bizonyítékok, hogy egy specifikus gén vagy génkombináció hordozza a beteségre való fogékonyságot.

Ha érdekesnek találtad ezt, és szeretnél többet megtudni, iratkozz fel hírlevelünkre!

Kérem a hírlevelet!

Olvasd el ezt is!

Tanácsok a jó alváshoz

Alvászavarok – Apnoé

Alvászavarok – Inszomnia

Gyermekkori alvászavarok I

Az alvás öt szakasza

Alvásminták

REM – NREM

Az, hogy valaki inszomniás e vagy sem, szinte mindig szubjektív döntés kérdése. Sok, inszomniára panaszkodó ember tökéletesen alszik az alváslaboratóriumban, míg másoknak, akiknek nincsenek ilyen panaszaik, észlelhető alvászavaraik vannak.

Az inszomniára jellemző, hogy az emberek hajlamosak alváskiesésük idejének túlbecslésére. Azonban, jó néhány vizsgálatban, melyben nyomon követték a magukat inszomniásnak valló emberek egész éjszakás alvásfolyamatát, azt találták, hogy a vizsgálat személyeknek csupán a fele volt ébren fél óránál többet egész éjszaka.

A gondot, valószínűleg az okozza, hogy a felszínes vagy nyugtalan alvást ébrenlétnek érzékelik, vagy sokan valójában csak az ébren töltött időszakokra emlékeznek, és ezért gondolják, hogy nem aludtak, mert az alvásról nincs emlékük.

Az alvás minősége hipnoterápiával nagyon hatékonyan javítható. Az alvászavarok jól kezelhetők. Ha ebben segíthetünk, keress minket!

Időpontot kérek!

Ha érdekesnek találtad ezt, és szeretnél többet megtudni, iratkozz fel hírlevelünkre!

Kérem a hírlevelet!

Olvasd el ezt is!

Tanácsok a jó alváshoz

Alvászavarok – Narkolepszia

Alvászavarok – Apnoé

Gyermekkori alvászavarok I

Gyermekkori alvászavarok II

Alvásminták

REM – NREM

Az NREM-alvás alatt a szemmozgások lényegében szünetelnek, a szívritmus és a légzés lassul, jelentősen ellazulnak az izmok, és az agy anyagcsere-sebessége 25-30 százalékkal csökken az ébrenléthez képest. A REM-alvásban ezzel szemben 10-20 másodperc hosszúságú szakaszokban gyors szemmozgások jelennek meg, a szívverés gyorsabbá válik, és az agy anyagcseresebessége gyorsabb, mint ébrenléti állapotban. A REM-alvás alatt emellett szinte teljesen bénák vagyunk – csak a szív, a rekeszizom, a szem izmai és a simaizmok (amilyenek a beleken és a vérerekben vannak) kímélődnek meg. Tehát, a NREM-alvást üres agy jellemzi ellazult testben, míg a REM-alvást látszólagos ébrenlét a gyakorlatilag bénult testben.

Fiziológiai adatok azt jelzik, hogy REM-alvásban az agy nagymértékben el van vágva érzékelő- és mozgási csatornáitól; a test más részeiből érkező ingerek nem juthatnak be az agyba, és nincs motoros kimenet sem. Mindazonáltal az agy nagyon is aktív a REM-alvás alatt, ami az agytörzsből eredő óriásneuronok spontán kisüléseinek következménye. Ezek a neuronok elérik az agy szemmozgásokat és motoros kimeneteket vezérlő részeit. A REM-alvás alatt tehát az agy azt „érzi”, hogy a járásban és a látásban részt vevő idegsejtek aktívak, bár a test maga ezeket a tevékenységeket nem végzi. Ezen kutatás Hobson nevéhez fűződik.

A REM-alvásból felébresztett emberek szinte mindig arról számolnak be, hogy éppen álmodtak, az NREM-alvásból felébresztetteknek viszont csak 30 százaléka állítja ugyanezt. A REM-alvásból felébresztettek álmai általában vizuálisan élénkek, furcsák és logikátlanok – azt az élménytípust képviselik, amit tipikusan az álom szóhoz szoktunk kapcsolni. Az NREM-álmok ezzel szemben jobban hasonlítanak a nappali gondolkodáshoz, nem annyira vizuálisak, nem annyira érzelmileg telítettek, mint a REM-álmok, és sokkal inkább összefüggenek a nappali történésekkel. A REM- és NREM-szakaszokban a mentális tevékenység tehát eltér egymástól, amit az álom fajtája és az álombeszámolók gyakorisága jelez.

Ha emlékezni akarunk álmainkra, készítsünk ágyunk mellé papírt és ceruzát. Mondogassuk magunkban, hogy fel karunk ébredni, amikor álmodunk. Amikor tényleg felébredünk, azonnal próbáljuk meg a részleteket felidézni és papírra vetni. Ha az álmok felidézése javult, keressünk bennük jellegzetes mintákat. Húzzunk alá minden furcsának tűnő dolgot, és mondjuk azt magunknak, hogy ha legközelebb valami hasonló történik, fel fogjuk ismerni, mint az álmodás jelét.

Ha érdekesnek találtad ezt, és szeretnél többet megtudni, iratkozz fel hírlevelünkre!

Kérem a hírlevelet!

Olvasd el ezt is!

Tanácsok a jó alváshoz

Az alvás öt szakasza

Alvásminták

Alvászavarok – Inszomnia

Gyermekkori alvászavarok I

Alvászavarok – Narkolepszia

Amikor az ember becsukja a szemét és ellazul, az agyi elektromos hullámok szabályos alakúvá válnak, másodpercenkénti nyolc-tíz rezgéssel. Ezeket nevezzük alfa-hullámoknak. Az alvás első szakaszában az EEG-hullámok szabálytalanabbakká válnak, csökken az amplitúdójuk, és csökken, illetve eltűnik az alfa-hullám.

A második szakaszban, úgynevezett alvási orsók jelennek meg, amelyek rövid, tizenkét-tizenhat Herzes, az alfánál kicsit sűrűbb hullámok. Az EEG amplitúdója időnként megnő, majd lecsökken. A még mélyebb harmadik és negyedik szakaszt lassú egy-két Herzes hullámok jellemzik, amelyeket delta-hullámoknak nevezünk. Az alvás harmadik és negyedik szakaszában az alvót általában nehezen lehet felébreszteni, de felébredhet valami személyes dologra, például egy ismerőse nevére vagy gyereksírásra. Nem feltétlenül vezetnek azonban felébredéshez a kevésbé személyes zavaró tényezők, például az erős hangok.

Körülbelül, egy órányi alvás után a felnőtt embernél sajátos változások lépnek fel. Az EEG nagyon aktívvá válik, akár gyorsabbá, mint ébrenlétkor, de a személy nem ébred fel. E helyett, gyors szemmozgások rögzíthetők a szemek közelében elhelyezett elektródákról. Ezek a szemmozgások annyira kifejezettek lehetnek, hogy a csukott szemhéjon kívülről, szabad szemmel is láthatóak. Ezt a szakaszt nevezték el REM-alvásnak, a többi szakaszt pedig nem REM-, azaz NREM-alvásnak.

Ezek a szakaszok az éjszaka folyamán váltakoznak. Az alvás NREM-szakaszokkal kezdődik, és több alvásciklusból áll, amelyek mindegyike tartalmaz néhány REM- és NREM-szakaszt. Egy fiatal felnőtt, tipikus éjszakai alvása során nagyon gyorsan jut el az ébrenléttől a mély alvás – negyedik szakasz – állapotába. Mintegy hetven perc után újból a második szakasz jelentkezik, amelyet közvetlenül az első REM-szaksz követ. A mélyebb alvásszakaszok az éjszaka első, míg a legtöbb REM-szakasz az éjszaka utolsó részében található. Ez, tipikus eredmény: a mélyebb szakaszok gyakran eltűnnek az éjszaka második felében, amikor a REM-szakaszok kerülnek előtérbe. Egy nyolc órás alvás alatt általában négy vagy öt különböző REM- periódus van, és esetleg egy rövid felébredés a reggel közeledtével.

Az alvásciklusok mintázata az életkorral is változik. Az újszülöttek például alvásidejük felét REM-alvással töltik. Ez az arány ötéves korra 20-25%-ra csökken, és ezen a szinten marad egészen időskorig, amikor tovább csökken 18%-ra vagy még kevesebbre. Az idősebb emberek alvási idejéből kevesebb esik a harmadik és negyedik szakaszba, néha ezek a szakaszok teljesen el is tűnnek, és gyakrabban, valamint hosszabb időre ébrednek fel. Úgy tűnik, az öregedéssel egyfajta természetes álmatlanság is jár.

Ha érdekesnek találtad ezt, és szeretnél többet megtudni, iratkozz fel hírlevelünkre!

Kérem a hírlevelet!

Olvasd el ezt is!

Tanácsok a jó alváshoz

Alvászavarok – Narkolepszia

Alvásminták

Alvászavarok – Inszomnia

Gyermekkori alvászavarok I

REM – NREM

Vannak olyan emberek, akik megelégszenek napi 3 óra alvással, sőt vannak, akik még ennél kevesebbel is beérik. Az alvásminták is személyről személyre változnak. Vannak éjjeli baglyok, akik későn fekszenek és kelnek, illetve vannak „kiskakasok”, akik már hajnalok hajnalán fenn vannak, viszont korán fekszenek.

Számos testi funkciónk mutat 24 órás ciklusidejű ár-apály jellegű változásokat, a nappal bizonyos szakaszában elért csúccsal és az éjszaka folyamán tapasztalható minimumértékkel. Ilyen funkcióink például: a testhőmérsékletünk, anyagcserénk, vér –és vizelet-összetételünk. Ezek a ciklus mintázatok egyfajta biológiai órát képeznek, amit napszaki ritmusnak nevezünk.

Érdekes, hogy ha az ember olyan feltételek közé kerül, ahol nem észlelheti a nappalok és éjszakák váltakozását, ezeknek a ciklusoknak a természetes periódusideje 25 órás lesz. A környezeti jelzések rendkívül fontosak ahhoz, hogy belső óránkat a körülöttünk lévő világgal szinkronban tartsuk. Vagyis, minden nap be kell állítsuk az óránkat, és minden olyan körülmény, ami ezt megakadályozza, vagy megzavarja napi ritmusunkat, megzavarhatja alvásunkat.

Az egyik vizsgálatban azt tapasztalták, hogy egy születésétől fogva vak fiú napszaki ritmusa 24,9 óra volt. Ez azt jelenti, hogy az ő nappal-éjszaka ritmusa fokozatosan eltolódott, és gyakorlatilag minden két hétben megfordult. Csak nagy adag serkentő és nyugtató gyógyszerrel tudta fenntartani normális ritmusát. Gondos alváslaboratóriumi megfigyelés és ellenőrzés sem bizonyult sikeresnek alvásciklusának megváltoztatására.

Sok embert kínoz az úgynevezett „jet lag”, vagyis az a jelenség, hogy egyik időzónából a másikba átrepülve felborul a normális napszaki ritmus. A belső időzítők, amelyek az alvást és az anyagcserét szabályozzák, az új világosság–sötétség viszonyok miatt „kiesnek a ritmusból”, és több nap is eltelhet addig, amíg valaki hozzászokik az új ütemezéshez. Az ugyanilyen fáradtságos, de észak-déli irányú repülés nem okoz ilyen jellegű panaszokat.

Ha érdekesnek találtad ezt, és szeretnél többet megtudni, iratkozz fel hírlevelünkre!

Kérem a hírlevelet!

Olvasd el ezt is!

Tanácsok a jó alváshoz

Az alvás öt szakasza

Alvászavarok – Apnoé

Alvászavarok – Inszomnia

Gyermekkori alvászavarok I

REM – NREM