Ha Ön, a kiegészítő anyagokat – vitaminok, ásványi anyagok – egyszerre veszi be, akkor tegye azt a főétkezéskor!

A kiegészítő anyagokat legjobb az étkezések után bevenni. A vitaminok szerves vegyületek, és a legtökéletesebb felszívódás érdekében más élelmiszerekkel és ásványi anyagokkal együtt vegyük be azokat! Mivel a vízoldékony vitaminok, különösen a B-vitamin-komplex és a C-vitamin elég gyorsan kiürülnek a vizelettel, legjobb a reggeli, az ebéd vagy a vacsora után beszedni ezeket. Ha erre nincs mód, akkor az egyik felét a reggeli, a másik felét a vacsora után vegye be.

Ha napjában egyszer szedi be a vitaminokat, akkor ezt a főétkezés – az ebéd vagy a vacsora – után tegye. És ne feledje, hogy az ásványi anyagok nélkülözhetetlenek a vitaminok tökéletes felszívódásához! Ezért a vitaminokat és az ásványianyag-kiegészítőket egyszerre vegye be!

Nos, a vitaminok és az ásványi anyagok nem romlanak meg, hanem veszítenek a hatásukból. A hatástartam pedig, a tárolástól függ. A vitaminokat és az ásványianyag-kiegészítőket hűvös helyen, a közvetlen napfénytől védve, jól zárt – lehetőleg átlátszatlan – edényben kell tartani. Nem kell hűtőszekrényben tárolni, hacsak nem sivatagban vagy forró égöv alatt élünk. Az esetleges nedvesség eltávolítása céljából tegyünk néhány rizsszemet a vitaminosüveg aljára. A rizsszemek természetes adszorbensként viselkednek.

Ha a vitaminokat hűvös helyen, a fénytől védve és jól zárva tartjuk, 2-3 évig megmaradnak.

Legjobb azonban olyan készítményt vásárolni, amelynek szavatossági időpontját a címke feltünteti. Az üveg felnyitása után 12 hónapos szavatossággal számolhatunk.

Szervezetünk a felvett anyagokat körülbelül 4 óra alatt igyekszik kiüríteni a vizelettel. Ez különösen igaz a vízoldékony B- és C-vitaminokra. Üres gyomorra beszedett B- és C-vitamin 2 óra alatt is távozhat a szervezetből.

A zsíroldékony vitaminok, az A-, D-, E- és K-vitamin körülbelül 24 óra hosszat marad a szervezetben, bár nagyobb mennyiségek tovább is tárolódhatnak a májban. A száraz A- és E-vitamin-készítmény nem marad ilyen sokáig a szervezetben.

Kapcsolódó bejegyzések

• Hol és hogyan hatnak a tápanyagok?
• Mik a vitaminok?
• Mitől vitamintabletta a vitamintabletta?
• Ásványi anyagok
• Timed release

Szervezetünk fenntartásához és szabályozó mechanizmusaihoz körülbelül 18 ismert elemre van szükség, de csak 6 elemre vonatkozóan határozták meg az ajánlott napi felvételt. Eme hat legfőbb elem:

• kalcium
• jód
• vas
• magnézium
• foszfor
• cink

A szervezet aktív elemei:

• kalcium
• klór
• króm
• kobalt
• réz
• fluor
• jód
• vas
• magnézium
• mangán
• molibdén
• foszfor
• kálium
• szelén
• nátrium
• kén
• vanádium
• cink

A vitaminok önmagukban nem elegendőek!

Bármennyire fontosak is a vitaminok, az ásványi anyagok nélkül semmilyen hatásuk sem érvényesülhet. Segítségük nélkül a vitaminok nem működhetnek, nem asszimilálódhatnak. És bár a szervezet néhány vitamint képes szintetizálni, egyetlen ásványi anyagot sem tud előállítani.

Kapcsolódó bejegyzések

• Szintetikus vs. természetes készítmények
• Mi a kelátképzés?
• 13+1 táplálkozási tanács

Nos, valóban, egy vitaminkészítményben több van, mint amit a szemünk lát, és néha több, mint amennyit a címkéjén feltüntettek. A töltőanyagokat, síkosító anyagokat és más hasonlókat nem kell felsorolni, és legtöbbször nem is teszik meg. Ha azonban szeretné tudni, hogy mi mindent nyel le, akkor a következő kis tájékoztatónk segíthet Önnek:

• Hígító- vagy töltőanyagok
• Kötőanyagok
• Síkosító anyagok
• Dezintegráló anyagok
• Színezékek, festékek
• Ízesítő- és édesítőszerek
• Bevonóanyagok
• Szárító anyagok

1. Hígító- vagy töltőanyagok
Olyan, biológiai hatás nélküli anyagok, amelyeket a tabletta tömegének növelése céljából tesznek hozzá, vagy azért, hogy megfelelő nagyságú tablettát préselhessenek belőle. A jobb készítményekben dikalcium-foszfátot használnak, amely kitűnő kalcium- és foszfát-forrásként használ. Fehér por, amelyet a természetes ásványból (sziklából) tisztítanak. Esetenként szorbitolt és cellulózt, azaz növényi rostot is szoktak alkalmazni.

2. Kötőanyagok
Az elporított anyagoknak kohéziós tulajdonságot kölcsönöznek, más szóval a kötőanyagok vagy granulátumok azok, amelyek a tabletta alkotórészeit összetartják. Leggyakrabban cellulózt és etil-cellulózt használnak erre a célra. A cellulóz a növényi rost fő alkotórésze.

Más, kötőanyagként használható anyagok:

• arab mézga (gumiarabicum) – ez, egyfajta növényi gyanta
• algin, alginsav vagy nátrium-alginát – ez, a tengeri algából nyert szénhidrát
• lecitin és szorbitol – mindkettőt csak esetenként használják

3. Síkosító anyagok
Valamilyen sima tapintatú anyagot adnak a tablettamasszához, amely megakadályozza, hogy a tabletta a présgéphez tapadjon. Kalcium-sztearátot és kovaföldet szoktak általában használni. A kalcium-sztearátot természetes növényi olajokból nyerik. A kovaföld (szilika) a természetben előforduló fehér (kőzet-) por. Magnézium-sztearátot is alkalmazhatnak.

4. Dezintegráló anyagok
Olyan anyagokat is kevernek a tablettamasszához, amelyek a bevétel után a tabletta szétesését segítik elő. Ilyen az arab mézga, az algin és az alginát.

5. Színezékek, festékek
A tablettát tetszetősebbé vagy “gusztusosabbá” teszik. Legjobbak a természeti forrásokból származó színezékek, mint pl. a klorofill, a növények zöld festékanyaga.

6. Ízesítő- és édesítőszerek
Csak a szopogatnivaló tablettákban használják ezeket. Az édesítők rendszerint a fruktóz (gyümölcscukor), a maláta-dextrinek, a szorbitol vagy a maltóz. Jobb készítményekben szacharózt (nádcukrot) csak ritkán alkalmaznak.

7. Bevonóanyagok
Ezek az anyagok a nedvességtől védik a tablettát, amit így lenyelni is könnyebb, s a kellemetlen íz vagy szag sem hatol át a mázon. Ilyen fedőanyag például a zein, amely a gabonamagvakból előállított természetes fehérje, és tiszta filmbevonatot alkot. A brazil viaszt, amelyet pálmafákból nyernek, szintén gyakran használják. És a Shellac sem más, mint gyógyszerészeti bevonóanyag.

8. Szárító anyagok
Ezek az anyagok megakadályozzák, hogy a vízszívó (higroszkópos) vegyületek nedvességet vegyenek fel a gyártás során. A szilikagél a legközönségesebb szárítóanyag.

A szervezetbe kerülő szervetlen vasnak csak a 2-10%-a szívódik föl!

A kelátképzés az a folyamat, amelynek során az ásványi anyagok emészthetővé válnak. A közönséges ásványi kiegészítők, mint a csontliszt és a dolomit, gyakran nem kelátformában vannak. Ahhoz, hogy a szervezet felhasználhassa ezeket az emésztés során, keláttá kell alakulniuk. Sok emberben ez a természetes kelátképzés nem eléggé hatékonyan megy végbe, és ezért a beszedett ásványi kiegészítőknek alig van hasznuk.

Ha meggondolja, hogy a szervezet nem használ fel mindent, ami a táplálékkal bekerül, hogy legtöbbünk nem emészti meg hatékonyan a táplálékot, hogy a szervezetbe kerülő szervetlen vasnak csak 2-10%-a szívódik föl ténylegesen, és ennek a kis mennyiségnek is kiürül a fele, akkor biztosan megérti, hogy mennyire fontosak a kelát formába átalakított ásványi anyagok. Az aminosavakkal kelátokat alkotott ásványi kiegészítők 3-10-szer jobban felszívódnak, mint a nem kelát formában levők, és ez igazán megér egy kis járulékos költséget.

Való igaz, hogy vannak olyan vitaminok és főképpen ásványi anyagok, amelyekből eltérő az ajánlott napi dózis a nők és a férfiak esetében, így pótlásukkor is tekintettel lehetünk ezekre a különbségekre. Nyilvánvaló, hogy kalciumra minden embernek szüksége van, ám az is köztudott, hogy a változókor után a nőknél a kalciumvesztés hirtelen jelentősen fokozódik, ezért nekik – orvosi javallatra – nagyobb mennyiségre lehet szükségük a csontritkulás megelőzéséhez. Ugyanez vonatkozik például a vasra, – a női szervezet jelentős mértékben veszít vasat a “nehéz napokon”. A gyártók már régen felismerték ezt, ezért már speciális készítmények is kaphatók, például külön a dohányosok megnövekedett C-vitamin szükségletének kielégítésére, megint más a stresszesebb időszakokra, más-más a menedzsereknek és a kismamáknak.

A magyar lakosság csaknem 80 százaléka jódhiányos területen él.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Mik a vitaminok?
• Unokák és nagyszülők veszélyben?

Nem jobb a helyzet a növő félben lévőknél sem: két országos felmérés adatai is azt bizonyítják, hogy már az általános iskolás gyermekek táplálkozásában is fellelhetők mindazok a kockázati tényezők, amelyekről a felnőttek esetében szólni szoktunk: a zsír-, koleszterin- és nátriumklorid-bevitelük magasabb a kelleténél, azonban vitaminokból, ásványi anyagokból nem fogyasztanak elegendő mennyiséget. Például az ajánlott napi kalciumdózis 70 százalékát sem éri el a fiúk csaknem 50, a lányok 65 százaléka. B1-vitaminból a lányok fele, a fiúk 60 százaléka, B2-vitaminból a fiúk 45, míg a lányok 30 százaléka, továbbá B6-vitaminból a fiúk 35, a lányok 18 százaléka fogyaszt kevesebbet az ajánlott napi adagnál.

S úgy tűnik, hogy hiába kapható a sok C-vitaminnal dúsított cukorka és a különböző ízű, színű, formájú, kifejezetten a gyerekeknek készített multivitamin, mert még C-vitaminból is kevesebbet fogyaszt a gyerekek 32-35 százaléka. A D-vitaminbevitel is nagyon alacsonynak bizonyult, de szerencsére ezt a gondot a természet megoldja: a szabad levegőn tartózkodás során a napfény hatására a szervezetben elegendő mennyiség szintetizálódik. A felmérés megdöbbentő adatokat tárt a kutatók elé: a több megyében és a fővárosban vizsgált felső tagozatos gyermekek 20 százaléka nem reggelizik, 27 százaléka nem ebédel a hétköznapokon, sőt, még a vasárnapi ebédet is kihagyja (vagy kénytelen kihagyni) 6 százalékuk. A gyerekek 11-13 százaléka sosem vacsorázik, ennek az is az oka, hogy a hatodikos lányok körében már igen magas a fogyókúrázók aránya.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Mik a vitaminok?
• Nemenként eltérő pirulák?