Az egyik legfontosabb dolog, az önmegfigyelés. Mikor úgy érezzük, hogy valami nem stimmel, elkezdünk odafigyelni önmagunkra és a szokatlan jelekre, melyek eddig nem tartoztak az életünkhöz. Mindenkivel előfordulhat, hogy nincs kedve hétfőn reggel kikelni a meleg ágyból és munkába menni, de aztán mégis útnak indulunk. Viszont, ha ez az állapot, már több mint egy-két napja tart, és egyre nehezebb elindulni, ott bizony már baj van.

Időpontot foglalok!

Mivel a depresszió társadalmi megítélése igen rossz – értjük ez alatt azt, hogy az emberek nem ismervén a betegséget, a depressziót valami banális hülyeségnek, luxuskiváltságnak, lustaságnak tartják -, ezért hajlamosak vagyunk elhessegetni magunktól a gondolatot is, hogy ezek a tünetek bizony a depresszió előjelei.

Ilyenkor kezdünk bele önmagunk győzködésébe, hogy csak kimerültek vagyunk, biztosan elkaptunk valamilyen vírust  vagy csak rosszul aludtunk az éjjel. Ez a legrosszabb, amit tehetünk magunkkal.

Akkor mi a megoldás?

Elsőként az, hogy komolyan vesszük a kezdeti tüneteinket és nem bagatellizáljuk el. Őszinték vagyunk saját magunkhoz és igyekszünk megvizsgálni, hogy miért is kerültünk a kialakult helyzetbe.

• Mi nem tetszik?
• Mi bánt minket?
• Miért nem érezzük jól magunkat a bőrünkben?
• Ha valaki párkapcsolatban él, forduljon segítségért párjához. Beszélgessenek őszintén. Esetleg min kell változtatni?

Ezek a legfontosabb, kezdeti lépések.

A következő lépésben, szintén őszintén valljuk be önmagunknak, hogy mit is szeretnénk csinálni? Hogyan szeretnénk élni? Mi lenne számunkra a jó? Ne tagadjuk meg önmagunktól a mozit, a színházat, a baráti látogatást. Szakítsuk ki magunkat a mókuskerékből és ne vállaljuk túl magunkat. Mondhatnánk azt is, hogy kicsit önző módon gondolj saját magadra!

Időpontot foglalok!

Szakíts időt pihenésre. Pihenésre, alvásra nagy szüksége van a szervezetünknek, hogy egészséges tudjon maradni. Kipihenten nyugodtabbak, türelmesebbek vagyunk. Hogy ez miért fontos? Mert a túl sok idegeskedés, a stressz depressziót okozhat. Korábban, már erről is írtunk.

Nagyon fontos, hogy a pihenés, az önmagadra szánt idő miatt ne legyen bűntudatod! Ez, Neked jár! Sőt, szervezetednek szükséges! A jelentkező tüneteid miatt se legyen bűntudatod!

Ugyan, az emberi butaság határtalan, de ne figyelj arra, hogy mások mit mondanak; a depresszió súlyos probléma, amivel foglalkozni kell! Nem lehet bűntudatod amiatt, hogy megkörnyékezett ez a betegség.

A legfontosabb, hogy megelőzzed a súlyos bajt. Természetesen, ez is tűnhet önzőségnek, de az egészségünknél nincs semmi fontosabb!

Próbálj meg pozitívan gondolkodni, de ne légy irreális. A problémákat látni kell, hogy meg tudjuk oldani azokat. Viszont, állhatunk a problémákhoz pozitívan is. Ne azt nézzed, hogy mit miért nem lehet, nem tudsz megoldani, hanem azt keressd, hogy mit hogyan lehet, hogyan tudsz megoldani. Ez, egyfajta pozitív hozzáállás a problémákhoz, dolgokhoz.

Időpontot foglalok!

Keress fel olyan helyeket, ahol feltöltődhetsz. Kertek, arborétumok, kedvenc természeti helyeid. Ha teheted ne egyedül menj, hanem egy neked kedves személlyel, szülővel, testvérrel, partnerrel vagy baráttal.

Próbálj meg kreatív elfoglaltságot találni magadnak. Varrj, hímezz, fess, barkácsolj, saját kezű ajándékokkal lepd meg szeretteidet.

Ha bizonytalan vagy önmagadban, a tüneteidben, akkor nyugodtan fordulj szakemberhez.

Kérj tanácsot! Egy szakember tud neked olyan javaslatokat tenni, mellyel megelőzheti a súlyos depressziót, a betegállományt és az akár évekig tartó gyógyszerszedést vagy a depresszióterápiát.

Időpontot foglalok!

Olvasd el ezt is!

Szülés utáni depresszió

Előzd meg a depressziót!

Depresszió és Demencia_Megnövekedett kockáza a férfiaknál!

Depresszió a szakember szemszögéből

A depresszív emberek hajlamosabbak a rákra

Az ecstasy depressziót okoz?

A depresszióval kapcsolatos összes cikkünket ITT olvashatják.

A depresszió, mint minden más betegség, sajnos nem luxuskiváltság, nem függ a nemtől, a társadalmi hovatartozástól, az anyagi javainktól, a munkahelyen betöltött pozíciónktól és a szabadidőnk mennyiségétől sem! Hogy egy kezeletlen szülés utáni depresszió milyen tragédiába torkollhat, elolvashatják blogunk, egyik korábbi cikkünkben.

Mint ahogyan a depressziót, a szülés utáni depressziót is meg lehet előzni. Szükséges egy kis odafigyelés, nem csak az édesanya, hanem a család részéről is.

Mivel a szülés utáni depresszióról, április elején kollégánk, Veress Dóra pszichiáter szakorvos írt egy remek cikket, ezért nem kívánjuk ismételni az ott elmondottakat. Tökéletesen egyetértünk a cikkben leírtakkal és javasoljuk minden szülés előtt és után álló hölgynek az elolvasását.

• Gyerekkel otthon, depresszió nélkül

UPDATE: Veress Dóra pszichiáter szakorvos kollegánk sajnos idő közben megszüntette blogját, így a cikk már nem elérhető. Ha segítségre van szükségetek a szülés utáni depresszió megelőzésében, vagy kezelésében, keressetek bizalommal!

Időpontot foglalok!

Olvasd el ezt is!

Előzd meg a depressziót!

Szülés utáni depresszió NEM luxuskiváltság!

Szülés utáni depresszió apáknál

Depresszió és Demencia_Megnövekedett kockáza a férfiaknál!

A depresszív emberek hajlamosabbak a rákra

Az ecstasy depressziót okoz?

A depresszióval kapcsolatos összes cikkünket ITT olvashatják.

A depresszió egy igen alattomos és súlyos betegség. Veszélyes, ha kezeletlen marad, arról ne is beszéljünk, ha más pszichés betegség is csatlakozik hozzá. Pl. elmebetegség; esetünkben skizofrénia.

Történetünk szereplője, akivel tele voltak az amerikai lapok, a skizofréniája mellett, terhesség utáni depresszióban is szenvedett. Ennek ellenére nem csak gyermeket szült, de még haza is engedték a kórházból minden kezelés nélkül. Pedig, az Amerikai Egyesült Államok nem a pszichológiai és pszichiátriai tabuk országa, mint Magyarország.

Ennek a felelőtlen tettnek súlyos következménye lett; az anya, Otty Sanchez megölte 3 hetes kisfiát. És, hogy ne legyen ennyire egyszerű a dolog, megette a gyermek fél agyát és három lábujját. Tette, annyira brutális, hogy az amerikai rendőrség nem is hozta nyilvánosságra a részleteket és a szokásokkal ellentétben, képeket sem tettek közzé.

Természetesen, az anya, önmagával is végezni akart, de öngyilkossági szándéka csupán kísérlet maradt.

Tanulságos történet. Ne becsüljük alá a betegségeket! Inkább kérjünk tanácsot, segítséget.

Ne szégyellj szakemberhez fordulni!

Figyeljünk oda családtagjainkra! Előzzük meg az esetleges tragédiát! A szülés utáni depresszió kezelhető! A skizofrénia úgyszintén!

Időpontot foglalok!

Olvasd el ezt is!

Előzd meg a szülés utáni depressziót!

Szülés utáni depresszió NEM luxuskiváltság!

Szülés utáni depresszió apáknál

Előzd meg a depressziót!

Depresszió és Demencia_Megnövekedett kockáza a férfiaknál!

A depresszív emberek hajlamosabbak a rákra

Az ecstasy depressziót okoz?

A depresszióval kapcsolatos összes cikkünket ITT olvashatják.

Kindler Réka (JKR) depresszió– és stresszkezeléssel, súlyos táplálkozási zavarok kezelésével és megelőzésével foglalkozik, a Kindler Medical (Update: a Kindler Medical az iTakeControl előde) vezető pszichológusaként. Munkája során a preventív alkalmazásokra törekszik és szívügyének tekinti a hozzá forduló betegek megfelelő tájékoztatását és gyógyulásuk elősegítését. Interjúnkban a napjainkban már világméreteket öltött depresszióról, ennek megelőzéséről, felismeréséről és a család meghatározó szerepéről beszélgettünk. De vajon mennyire tekintik a depressziót az emberek betegségnek? Beszélgetésünkből ez is kiderül…

Mindenkivel előfordult már, hogy reménytelennek, kilátástalannak látta életét, amikor minden összedőlni látszott körülötte, miközben kicsúszott az irányítás a kezei közül. Ez ugyan pillanatnyi állapot, de semmiképpen sem szőnyeg alá söprendő probléma. Mikor beszélünk azonban a köznyelvben depresszióként ismert betegségről? Mennyire tekinti ezt az állapotot betegségnek a társadalom?

A depresszió a legelterjedtebb emocionális hangulatbetegségek egyike, ami az életünkben bekövetkezett stresszekre adott normális reakció. Az emberek többsége azonban még mindig divathóbortnak, egyfajta „úri murinak” tartja, sajnos nem vesznek róla különösebben tudomást. Túl későn ismerik fel a valódi problémát, amikor már valóban nagy a baj. Kevesen gondolják azt, hogy a depresszió, több mint egy átmeneti rossz hangulat, ami szakszerű kezelés hiányában nehezen küzdhető le.

Milyen ismert tünetei vannak, mi válthatja ki és, egyáltalában hogyan vehető észre?

Ma már több okot is ismerünk, négy ismert tünetfajta létezik, melyeknek nem feltétlenül kell párhuzamosan jelentkeznie ahhoz, hogy magát a depressziót diagnosztizálhassuk.

Az egyik ilyen tünet az érzelmi, emocionális megnyilvánulásban fedezhető fel. A személy reménytelennek lát mindent, szomorúság gyötri, sokat sír, sőt akár öngyilkossági gondolatai is lehetnek. Hangulati zavarokkal küzd és elveszíti általános érdeklődését.

Időpontot foglalok!

A kognitív tünetek nagyrészt negatív gondolatokból állnak, mindez alacsony önértékeléssel párosul, amikor is önmagunkat vádoljuk kudarcainkért. A motiváció is mélypontra zuhan, a depressziós egyén nehezen kezdeményez bármit, elveszíti érdeklődését a körülötte zajló dolgok és események iránt.

Testi tünet az étvágytalanság és alvászavar, az állandó fáradtság és energiahiány. A depressziót sok minden kiválthatja, attól függően, hogy hajlamunk van rá vagy pedig örökletes betegségről beszélünk. Okozhatja továbbá nagyobb érzelmi trauma is.

Érzelmi traumának kell történnie ahhoz, hogy valaki depressziós legyen?

Nem feltétlenül, de az esetek többségében érzelmi okok váltják ki. Egy válás, a családban bekövetkezett haláleset, nagyobb stressz okozhatnak olyan érzelmi árhullámot, ami idáig vezethet. Sajnos bárki és bármikor lehet depressziós. Általában minden embernek van legalább egy depressziós időszaka élete során. Ez egyénenként változó, hosszabb-rövidebb lefolyású. Meg kell tudnunk azonban különböztetni a hangulatzavart a depressziótól.

Vannak típusai a depressziónak?

Természetesen. A leggyakoribb, az úgynevezett téli depresszió. A nap az éltető erő, mint mondják. Télen azonban kevés a napsütéses órák száma, és a depresszió könnyedén bekúszik oda, ahol sötét van, rossz a hangulat és mélabú uralkodik. Ha viszont tudjuk, hogy hajlamosak vagyunk rá, tegyünk ellene!

Amennyiben ezek az időszakok megviselnek bennünket, fel tudunk rá készülni!

Kreatív és aktív tevékenységgel kell fenntartanunk motivációnkat. Végezzünk olyan dolgokat, amik megmozgatják agytekervényeinket. Mozduljunk ki otthonról és csináljunk társas programokat. Semmiféleképpen nem szabad elfelejtenünk, hogy akaraterő mindenképpen szükséges, a nélkül nem megy.

Időpontot foglalok!

A betegség másik ismert válfaja a szülés utáni depresszió. Ez azonban még mindig tabutéma, létezése azonban vitathatatlan. Szülés után érzelmi hullámok jellemzik a kismamákat, mindezekért általában a hormonokat okolják.

A frissen szült mamák közül minden nyolcadikat érintik a gyermekágyi depresszió tünetei, melyek általában később jelentkeznek, de a kialakulás végbemehet észrevétlenül is. Itt is fontos hangsúlyozni a család támogató szerepét, hogy ne vezessen a későbbiekben visszafordíthatatlan tragédiává egy-egy kritikusabb eset.

Előfordult már munkád során ilyen kritikus eset?

Igen, és sikerélményként éltem meg. Szülés utáni depresszió tüneteivel került hozzám egy kismama, aki már súlyos állapotban volt. A depresszióterápia közel egy évig tartott. Az ő esetében is használtuk a terápia kiegészítő kezeléseként a Rhodiolin nevű készítményt, melyet bátran ajánlottam neki. Ugyanis nem okoz függőséget, nem tartalmaz méreganyagot és nem rontja a tej ízét, így tovább szoptathatott a kismama. Súlyos eset volt, de a hölgy is nagyon akarta, ő is kellett hozzá, hogy sikeres legyen a gyógyulás.

Időpontot foglalok!

Gyerekkorban mennyire jellemző a depresszió?

Sajnálatos módon ma már tele van ilyen hírekkel a média. A gyermekek állandó megfelelési kényszer alatt vannak mind otthon, mind pedig az iskolában. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire kiemelkedő szerepe van a családnak, a gondoskodásnak és az odafigyelésnek.

A gyermekek önmagukat hibáztatják a környezetükben bekövetkezett rossz dolgokért, ezért fokozottan oda kell rájuk figyelnünk. Meg kell hallgatnunk problémáikat, nem szabad elsiklani fölöttük, még ha az adott pillanatban nem is tűnnek számunkra jelentősnek. Hiszen ha azt szokták meg, hogy senki nem figyel rájuk, a későbbiekben nem beszélnek majd gondjaikról.

Miben rejlik a megoldás a fenti problémákra?

Okokat mindig lehet találni, ez mindig a könnyebb út. Azonban át kell értékelnünk magunkat és cselekvőképességre van szükség. Soha nem könnyű változtatni, akaraterőre van szükség, hiszen mi vagyunk, akik képesek vagyunk váltani. El kell indulni az úton, és nem szabad, visszafelé tekintenünk – talán ez a legfontosabb. „Az vagy, amit gondolsz magadról, Te teremted a saját magad valóságát”!

Köszönöm a beszélgetést.

(Az interjú a CaliNews 2009. június-júliusi számában jelent meg.)

Időpontot foglalok!

Olvasd el ezt is!

Előzd meg a szülés utáni depressziót!

Előzd meg a depressziót!

Szülés utáni depresszió NEM luxuskiváltság!

Szülés utáni depresszió apáknál

Depresszió és Demencia_Megnövekedett kockáza a férfiaknál!

A depresszív emberek hajlamosabbak a rákra

Az ecstasy depressziót okoz?

A depresszióval kapcsolatos összes cikkünket ITT olvashatják.

Megszűnőben a hallgatás

Pedig a szülés utáni depresszió létezése vitathatatlan, és gyakran okoz tragédiába torkolló élethelyzeteket is. Néhány országban (pl.: USA, Anglia, Hollandia) már rájöttek, hogy a “struccpolitika” nem vezet eredményre: korunk népbetegségei mellett a szülés utáni depresszió is olyan probléma, amelynek megelőzésére és gyógyítására érdemes, sőt kell is figyelmet és pénzt áldozni. A német nyelvterületeken is egyre több könyv, tájékoztató füzet jelenik meg e témáról, és speciálisan az érintettekkel foglalkozó intézményeket is létrehoznak.

Szülés utáni hangulati zavarok

A szülés utáni, ún. perinatális zavaroknak több fajtája létezik – Baby blues, depresszió, pszichózis -, és természetesen az már a végső pont, mikor egy anya a gyermeke ellen fordul. Az enyhébb állapot azonban (szerencsére ritkán) észrevétlenül fordulhat át súlyosabba, ezért átsiklani felette sohasem szabad.

Baby Blues

A statisztikák szerint a frissen szült nők 50-80%-ánál, általában a szülést követő 3.-4. napon jelentkezik az ún. baby blues vagy más néven gyermekágyi szomorúság. A vélemények megoszlanak arra vonatkozólag, hogy ez a fáradékonysággal, kialvatlansággal járó állapot betegségnek vagy normál reakciónak tekinthető-e. A kialvatlanságon túl persze vannak egyéb, aggodalomra inkább okot adó tünetek is, mint például a gyakori sírás, ingerlékenység, vagy félelem érzése. Legfőbb jellegzetesség maga a változékonyság, például az eufórikus boldogságérzés hirtelen átváltása sírógörcsbe. A nehezen körülírható tünetekre jellemző még, hogy a kismama gyakran csak utólag képes beszámolni ilyen tapasztalatairól.

A baby blues 7-8 napnál nem tart tovább, a félelem és levertség hullámai normális esetben hamar elcsitulnak. Ez az állapot azonban mindenképpen figyelmet érdemel, amennyiben előfutára lehet a súlyosabb szülés utáni pszichózisnak vagy depressziónak.

Okok

Az érzelmi hullámvölgyért a hormonokat szokás okolni, de a kutatóknak eddig még nem sikerült megállapítani, hogy pontosan melyiket. Csúcspontját a szülés utáni harmadik napon éri el, ezért gyakran összefüggést vélnek felfedezni a tejbelövelléssel, illetve a kórházból való hazatéréssel is. A megfigyelések szerint gyakrabban előfordul azoknál az anyáknál, akik első gyermeküket hozták világra, illetve akik a szülés előtt premenstruációs szindrómától szenvedtek.

Depresszió

A frissen szült anyák közül minden 8-at érinti a gyermekágyi depresszió tünetei, melyek általában később, a 10.-30. nap között jelentkeznek. A kialakulás végbe mehet észrevétlenül, de a baby blues állapota is átfordulhat súlyosabb állapotba. Maguk a tünetek hasonlatosak a depresszió tüneteihez: lehangoltság, szorongás, örömtelenség, érdektelenség, ingerlékenység, fáradékonyság, étvágytalanság, alvászavar, feledékenység, koncentrációs zavar, döntésképtelenség, bűntudat, önvád, értéktelenség érzése.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a leendő anyukáknak nincsenek pontos ismereteik erről az állapotról. A kismama ugyanis, ha tisztában van vele, hogy ez egy létező, pontosan körülírható tünetegyüttes, az ilyenkor oly jellemző bűntudatot és önvádat félretéve hamarabb képes segítséget kérni. A megfelelő, ám rémhírkeltéstől mentes tájékoztatás ezért rendkívül fontos, ugyanakkor nem jellemző a szülésre felkészítő irodalmakra.

Időpontot foglalok!

Okok — Hormonok, hajlamok, körülmények

A betegség diagnosztizálásának számos kritériuma van, nevezetesen ha az említett tünetek nagy része fennáll, ha a szülés után jelentkezik első alkalommal, ha a változást mind a beteg, mind a környezet érzékeli, illetve az állapot tartósan áll fenn. De milyen tényezők segítik elő a szülés utáni depresszió kialakulását? A szülés megváltozott élethelyzetet jelent az anya számára, és ez a helyzet pszichés stresszel jár együtt. A stresszel való megküzdés képessége, illetve képtelensége viszont már egyéni hajlam kérdése. Az egyén sérülékenysége, a stresszel való megküzdési stratégiák kialakítása örökletes tényezők és a korai gyermekévek tapasztalataiból tevődnek össze. Környezet és hajlam mellett a hormonális változások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, de megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen mértékben játszanak szerepet.

Egyes szakemberek a veszélyeztetettek közé sorolják az első gyermeket későn vállaló nőket, illetve azokat, akik korábban pszichiátriai kezelésben részesültek. A legtöbben mégis azt vallják, hogy a depresszió gyökereit a szülő-gyerek, elsősorban az anya-gyerek konfliktusokban kell keresni.

Kezelés

A házastárs támogató és együttérző figyelmének jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Enyhe depresszió esetében egy orvos, vagy védőnő alkalmankénti támogató jelenléte igen gyorsan, nyom nélkül megszüntetheti a problémát. Az endogén depresszióhoz hasonlóan a gyógyszeres kezelést csakis pszichiáter szakorvos kezdeményezheti, és ő az, akinek folyamatos feladata felügyelni az anya állapotát. A gyógyszerek hatékonysága miatt az ilyen esetekben nem kell feltétlenül abbahagyni, csupán felfüggeszteni a szoptatást. A gyógyszeres kezelés kiegészítését vagy teljes kiváltását jelenthetik a különböző terápiás módszerek. Ezek a terápiák segítenek az anyának feldolgozni a múlt konfliktusait, lehetővé téve azt, hogy a szülés, a születés élménye valóban érzelmi újjászületés lehessen számára.

Foglalj időpontot most!

Pszichózis

Igen ritka, de minden esetben kórházi kezelést igényel a post partum (szülés utáni) pszichózis. A kisbaba ellátását gyakran lehetetlenné tevő állapot, általában a bipoláris depresszióhoz hasonló tünetekkel jár. Bár a szülés utáni napokban is elkezdődhet, de általában később, a 3.-4. hónapban jelentkezik súlyosabb formájában. Ha a környezet azt tapasztalja, hogy az újdonsült anyuka dezorientált, viselkedése bizarr, hangulata szélsőséges, vagy éppen hallucinációk gyötrik, netán bántalmazza a kicsit, késlekedés nélkül szakemberhez kell fordulni. Nem érdemes az időre bízni az olyan furcsaságok “megoldódását” sem, ha például a kismama szélsőségesen túlzásba viszi a gyermek öltöztetését, “technikai” ellátását az érzelmi kontaktus rovására.

A betegséget laktációs pszichózisként is szokták emlegetni. Ez, a mára már elavult elnevezés arra utal, mintha a tej, mint valamiféle méreg, lenne felelős a tünetekért, és a gyógyuláshoz vezető utat a tej elapasztásában vélték megtalálni. Napjainkban, valószínűnek tartják, hogy a hormonális folyamatok állnak a háttérben, hiszen a kórkép előfordulása a különböző kultúrákban, sőt az elmúlt 150 évben közel azonos.

Tünetei lehetnek:

– Hallucinációk
– Téveszmék (gyakran vallásosak)
– Súlyos álmatlanság
– Öngyilkossági vagy gyilkossági gondolatok
– Bizarr érzések és viselkedés

Kockázati tényezők

Tudatállapot változás, szinte minden szülésnél megjelenik, de vannak olyan esetek, amikor ez súlyosabb és tartósabb. A szülés utáni pszichózis súlyosságát jelzi, hogy szélsőséges esetben az öngyilkossági, illetve gyilkossági késztetések miatt veszélyeztetheti mind az édesanya, mind a gyermek életét. Kialakulásánál kockázati tényező, ha az anyának korábban volt már ilyen pszichotikus epizódja, esetleg elvesztett már kisbabát. Rontja a helyzetet, ha a környezet, és főleg a partner támogatása nem megfelelő. Külföldön az ilyen anyukák kezelését már úgy oldják meg, hogy közben nem kell elválniuk gyermeküktől. Hazánkban a probléma megoldása még gyermekcipőben jár, de ugyanakkor tudni kell azt is, hogy más pszichiátriai kórképekhez képest a szülés utáni pszichózisok kedvezőbb lefolyásúak, nagyobb a teljes gyógyulás aránya.

Ha érdekesnek találtad ezt, és szeretnél többet megtudni, iratkozz fel hírlevelünkre!

Foglalj időpontot!

Olvasd el ezt is!

Előzd meg a szülés utáni depressziót!

Szülés utáni depresszió NEM luxuskiváltság!

Szülés utáni depresszió apáknál

Előzd meg a depressziót!

Depresszió és Demencia_Megnövekedett kockáza a férfiaknál!

A depresszív emberek hajlamosabbak a rákra

Az ecstasy depressziót okoz?

A depresszióval kapcsolatos összes cikkünket ITT olvashatják.

A hormonális szabályozás

Az emberi hormonális működés legfőbb szabályozó szerve az agyban található hipotalamusz-hipofízis egység. Stressz esetén a hipotalamuszból a kortikotropin felszabadító hormon (CRH) választódik ki, mely gátolja a szaporodást. Így ha stresszt élünk át, ezzel mintegy a veszélyes környezetet jelezzük az agyunknak, ami a CRH hormonon keresztül megvéd minket attól, hogy túlterheljük szervezetünket egy esetleges terhességgel.

Az éhezés, az alacsony vércukorszinten keresztül szintén megnöveli a stresszhormonok mennyiségét, s hasonlóan a szaporodást gátolja. CRH-t a terhes méh is termel, ez azonban ellentétes hatású, a hipotalamusz CRH termelését gátolja, azaz védi a terhességet, később pedig egy meghatározott CRH szint elérése az, ami beindítja a szülést.

Időpontot foglalok!

Krónikus stresszben, szorongásos állapotokban, s depresszióban a vér hipotalamikus CRH szintje nagyon magas. Ez a magyarázata annak, hogy depresszió illetve szorongásos állapotokban miért gyakoribb a meddőség, és a koraszülés. Meddőség esetén teljesen gátlódik a szaporodás, koraszülés esetén a terhes méh által termelt CRH nem tudja visszaszorítani a magas hipotalamikus CRH-t, s a két CRH együttes hatásaként létrejön a vetélés.

A gyermekkori pszichotraumák, bántalmazások, elhanyagolások élethossziglan megemelhetik a vér CRH szintjét, s ezzel előidézhetik a terhesség negatív kimenetelét.

Mindezek fényében érthetőbbé válik, hogy a meddőség kezelésére adott hormonkészítmények miért nem hatnak némely esetben. A szervezet küzdelme a terhesség bekövetkezte ellen gyakran erősebb, mint a kezelések.

Olykor a depresszió vagy szorongás az, ami meggátolja a terhességet, máskor a depresszió később alakul ki a meddőség elleni kezelés következtében, az ekkor átélt félelmek, szégyen, bűntudat következtében, s rontja a további kezelések esélyeit.

Időpontot foglalok!

Depresszió, szorongás

Az emberi lélek bonyolult és érzékeny. A tudat alatt elfojtott félelmek akár a szüléstől, akár a szülőszereppel járó felelősségtől, egyaránt meddőséget okozhatnak. A párkapcsolatban való bizalom hiánya, szintén meddőséghez vezethet. Kora gyermekkorban a szülőkhöz való kötődés elégtelen volta, az érzelmileg hideg szülő- gyermek viszony, a korai gyermekkori traumák, szeretett személy elvesztése, haláleset, rossz házasság, egy eltévesztett életpálya, egyéb kudarcok, tartós érzelmi megterhelés egyaránt okozhat olyan depressziós illetve szorongásos állapotokat, melyek meddőséggel járnak.

Ezek az állapotok pszichoterápiával jól kezelhetők, s ezzel a teherbe esés esélye is jelentősen nő.

Időpontot foglalok!

Cikkünk első részét ITT olvashatják.

Betegség vagy állapot?

Egyrészt a rendszeres és sok orvosi beavatkozás miatt tekinthető lenne betegségnek, másrészt, ilyenkor nem egy ember, hanem egy emberpár tekintendő betegnek. Sokszor külön-külön a férfinak és a nőnek is lehetne gyermeke, csak együtt nem sikerül nekik. Ha egyértelműen orvosilag meg is állapítható, hogy melyiküknél van az a rendellenesség, ami miatt nem következik be a teherbeesés, nem biztos, hogy az orvosi kezelés az ő gyógyítására irányul.

Akár betegségnek nevezzük, akár állapotnak, problémának, tény, hogy az érintettek, s az érintettek családja, környezete is igyekszik ezt nagyon diszkréten, vagy titokban tartani. A gyermekáldás elmaradásának okára, az esetleges meddőségre az ezzel kapcsolatos kezelésekre rákérdezni tapintatlanság.

Időpontot foglalok!

A titkolandó betegségek viszont stigmatizálnak, s a szégyen vagy a fogyatékosság érzése társul hozzá. Ez igaz a meddőségre is, sokszor a bűntudat, a szégyen, kisebbrendűségi érzés elemei bukkannak föl a meddő párok tagjaiban. Maga a meddő szó eredménytelent, fölöslegeset, haszontalant jelent, s valóban a meddőséggel küszködők gyakran számolnak be üresség, értelmetlenség, haszontalanság érzésről is.

A női létet semmi sem érinti olyan fájdalmasan, mint a meddőség, amely egy életre szóló keserűség forrása lehet.

Ráadásul a társadalom is valamilyen formában megbélyegzi a gyermektelen nőket.

Ezért aztán a nők mindent megtesznek azért, hogy gyermekük lehessen. Hosszú, akár évtizedekig tartó orvosi beavatkozások sorát csinálják végig, s mielőtt végleg felhagynának az újabb és újabb procedúrákkal, még ott motoszkál bennük a kérdés: Vajon mindent megtettem? Vajon nem fogom okolni magamat öreg koromban amiatt, hogy nem tettem meg mindent, hogy abbahagytam a kezelések végeláthatatlan sorát?”

Időpontot foglalok!

A meddőség okai

A meddőségnek számos organikus, nőgyógyászati, illetve immunológiai oka lehet, amely magyarázhatja a gyermekáldás elmaradását. Az orvosi szemlélet szerint, a meddőségnek valamilyen rendellenesség az oka, amit meg kell gyógyítani. Ha a kezelések ellenére sem következik be a terhesség, akkor az orvostudomány mai állása szerint ez az úgynevezett tisztázatlan eredetű meddőség, amibe bele kell törődni.

Mégis gyakran hallunk olyan esetekről, amikor sokévi meddőség kezelés után a pár beletörődvén a megmásíthatatlanba, örökbe fogad egy gyermeket, majd hirtelen az asszony teherbe esik. Hogyan lehetséges ez? Milyen egyéb okai lehetnek a meddőségnek a nőgyógyászati okokon kívül?

Ha másképpen gondolkozunk, s nem azt a kérdést tesszük föl, hogy mi a meddőség oka, hanem azt, hogy mi lehet a meddőség értelme, jelentése egy-egy esetben akkor talán közelebb kerülhetünk a megoldáshoz.

Időpontot foglalok!

A meddőség evolúciós értelme

Ha egy egyénnek olyan rosszak a körülményei, hogy menekülni kényszerül, vagy nincs mit ennie, akkor nem lenne túl bölcs dolog utódokat világra hozni, mert ezzel mind az anya mind az utódok fokozott veszélynek lennének kitéve. Az emberi szervezet elég bölcs, s ilyen körülmények között a szaporodási képességet gátolja. Az erősen fogyókúrázók és az anorexia nervosában szenvedők menstruációja elmarad.

Az alultápláltság ugyanis azt jelenti az agy számára: “ez egy olyan táplálékhiányos helyzet, hogy most nem szabad gyermeket szülni”.

Háború és természeti katasztrófa idején sok nő havi ciklusa megszűnik. Ilyenkor az emberi agy érzékeli a veszélyhelyzetet, s ezért blokkolja a reprodukciót. Hasonlóan a fokozott edzés, azt jelenti az agy számára, hogy most vészhelyzet van, menekülni kell, tehát nem szabad szülni. Nem csak a fizikai megerőltetés, de a lelki megerőltetés, a stressz is ugyanezzel a jelentéssel bír, hiszen az agy nem ismeri a különbséget a biológiai és a lelki stressz között. Ennek oka hormonális szabályozásban keresendő.

Időpontot foglalok!

A meddőség lelki okai – II.

Az érintetteknél a kimerülés testi, szellemi és érzelmi területen jelentkezett. Testi szinten krónikus fáradtság, gyengeség és kedvetlenség, betegségekre való hajlam, az étkezési szokások és a testsúly változása lépett föl. Érzelmi szempontból a kimerültség, levertség, gyámoltalanság, reménytelenség, kiúttalanság voltak a főbb tünetek. A szellemi kimerülés állapotára jellemző, hogy az érintettekben negatív beállítódás alakul ki önmagukkal, a munkával és általában az élettel szemben. Dehumanizáló magatartást alakítanak ki azokkal, akiknek segíteniük kellene.

Barth A. R. (Burnout bei Lehrern – unveröffentlichte Dissertation. 1990, Nürnberg) a kiégés okaként három dolgot említ:

1. sok stressz, nagy megterhelés, amelyből érzelmi kimerülés keletkezik;
2. kevés motiváció a munkában, kismértékű munkahelyi megelégedettség, mely csökkent teljesítményhez vezet;
3. a munkahelyen megromlott kapcsolatok minősége dehumanizálódást hoz magával. A kezdetben magas szakmai elvárásokkal rendelkező emberek az érintettek.

Időpontot foglalok!

A kiégés folyamata

A kiégést tizenkét lépcsős folyamatként írhatjuk le, a stádiumok között nincs éles határ. A szakaszok élethelyzettől és személyiségtől függően különböző intenzitással jelentkezhetnek.

1. A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig

Arra való törekvés, hogy „ideális legyek”. Csapda: ezen ideálok követését a környezet szorgalmazza, elismeréssel honorálja, serkenti. Mi segít? Annak a felismerése, amikor a bizonyítási igényből kényszer lesz. Természetes, saját munka- és életritmus kialakítása és a hozzá való alkalmazkodás.

2. Fokozott erőfeszítés

A bizonyításkényszer miatt a különböző feladatok egyre sürgetőbbé válnak. Megszűnik a feladatok delegálásának képessége, kialakul a kontrollvesztéstől való félelem. Kívülről a segítő szorgalmasnak, célratörőnek látszik. A teljesítmény állandó növekedéséből adódóan fáradtság és az eredményesség csökkenése alakul ki. Mi segít? A feladatok egy részének delegálása. Így csökken a megterhelés, az eredményesség javul.

3. A személyes igények elhanyagolása

Elfelejtik elintézni személyes dolgaikat, lassan eltűnik az életükből az érzelem, a szerelem, eltűnik a humor, a vidámság. Hazavisznek munkát, a hivatalos elfoglaltság az egyetlen időtöltés. Mi segít? Első lépés a felismerés: mi vezetett régebben pihenéshez? Előre megtervezett napi- és hetirend segíti a kiegyensúlyozott életet.

4. A személyes igények és konfliktusok elfojtása

Érzik, hogy jobban kellene vigyázni egészségükre, de mindent megtesznek, hogy környezetük ne vegye észre, mennyire aggódnak magukért. A testi kimerültség jeleire túlteljesítéssel reagálnak: a hétvégét átalusszák vagy végigsportolják, ezután még fáradtabbak. Mi segíthet? Az intések komolyan vétele, az ad hoc reakciók helyett az alvás és a mozgásigény rendszeres, napokra való beosztása.

Időpontot foglalok!

5. Az értékrend megváltozása

Az eddigiek során megtanultak lemondani igényeikről, melyek mindig háttérbe kerültek, így lassan felborul természetes értékrendjük is. Az ítélő- és érzékelő képesség is deformálódik. Régi, szoros kapcsolatok feladása, baráti kör elvesztése, egyedüllét. Mi segít? A saját értékrend őszinte áttekintése: mi a sorrend? Milyen lenne az a sorrend, amely kielégítené? Milyen lépéseket tehet ezért?

6. A fellépő problémák tagadása

Minden megszűnik létezni, ami a teljesítménykényszeren kívül esik. Elvész a környező világgal való kapcsolat. A feladatvégzésre irányuló fixálódás. A baráti látogatások, beszélgetések nyomasztó teherré válnak. Nő az intolerancia. Beszűkül a gondolatvilág, megszűnik a politikai, társadalmi események iránti érdeklődés. Mi segít? A túlterhelés csökkentése. A változás az eltagadott valóság kimondásával kezdődik. Segít, ha sikerül az állapotukról beszélni.

7. Visszahúzódás

Nem hatnak rájuk a környezeti befolyások, a másokkal való eszme- és érzelemcsere elmarad. Az állandó túlterhelés miatt a remény és a tájékozódási igény kimerül. Szélsőséges jelenség lehet a totális kiszállás vágya. A visszahúzódás az elmagányosodástól való félelemmel is jár. Mi segíthet? Annak a belátása, hogy mindenkinek szüksége van emberi kapcsolatokra.

8. Magatartás- és viselkedésváltozás

Elvész a külső vélemény meghallgatása, minden kritikaként hat. A kapott szeretetre érzéketlenné válnak. Szenvedélyek megjelenése vagy a velük való szakítás. A változások jellemzője a szélsőségesség. Mi segít? A változások felismerése és tudatosítása. A másoktól kapott gondoskodás és a kritika közötti differenciáló képesség visszaszerzése.

Időpontot foglalok!

9. Deperszonalizáció

Az önérzékelő képesség elvesztése, megszűnik a belső világgal való kapcsolat. Például idegennek érzik testüket, elvész a veszélyérzetük. Mi segít? Szakszerű orvosi segítség.

10. Belső üresség

Tartósan ez elviselhetetlen, gyakran lelki betegségbe fordul át, félelem, pánikrohamok, klausztrofóbia stb. Mi segít? Szakszerű kezelés.

11. Depresszió

Az élet értelmetlennek, reménytelennek, örömtelennek, tehernek tűnik. A fáradtság és kétségbeesés érzése állandósul, nehéz az ágyból felkelni. Mi segít? Gyors szakorvosi és pszichoterápiás beavatkozás.

12. Teljes kiégettség

A kórképben a szomatikus és a pszichés veszélyeztetettség egyidejűleg jelentkezik. Mi segít? Gyors szakorvosi beavatkozás.

Időpontot foglalok!

Edelwich Brodsky és Georg E. Becker a burnout kialakulását öt fázisba sorolta (Brodsky patológiás fázisai közé Becker a realizmus egészséges fázisát becsúsztatta).

1. Az idealizmus szakasza: nagy lelkesedés a szakmáért, a kliensért való intenzív fáradozás, a kollégákkal való élénk kapcsolattartás, a lelkes idealista segítők a személyiségüket tekintik a legfontosabb „munkaeszköznek”. A segítés kudarcát a személyiség felelősségeként, saját kudarcaként élik meg. Irreális elvárások a kliens feltétlen változni akarásában, azonnali eredmények szükségletében. A túlazonosulás miatt összekeverednek a segítő saját szükségletei a kliensével, a határok feloldódnak a kliens és a segítő élete, illetve a segítő szakmai és privát élete között.
2. A realizmus fázisa: szakmája iránt elkötelezett, kooperatív együttműködés a kollégákkal, érdeklődik a kliens fejlődése iránt. A távolságtartás és részvét egyensúlyának megteremtésén fáradozik. Kreatív tervek, kezdeményezések iránti nyitottság.
3. A stagnálás vagy a kiábrándulás fázisa: csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság. A klienssel való kapcsolat a legszükségesebbekre korlátozódik. A kollégákkal való beszélgetések gyakran terhesek, vagy csupán a saját védekező viselkedés megerősítését szolgálják.
4. A frusztráció fázisa: szakmájukban visszahúzódnak, a klienseket becsmérlik, egyre több negatív változást észlelnek rajtuk (pl. diákokból diákság, diákanyag lesz). A kapcsolatban a megengedő és a tekintélyelvű stílus ingadozik. A szakmai, közéleti tevékenységből való visszavonulás annak értelmetlensége és üressége miatt. Kétségbe vonódik a saját tudás és a hivatás értelme és értéke. Miért csinálni? A kliens egyre idegesítőbb.
5. Az apátia fázisa: a minimumra korlátozódik a klienssel való interakció. A szakmai munka sematikusan történik. A kliens felé a hangulat ellenséges. A segítő kollégákat kerüli, a helyzet megváltoztatásának lehetőségét elveti.

Időpontot foglalok!