Egyre magasabb az áldozatok száma.

Minden öt alkalmazott közül három szenved stressztől egy brit felmérés szerint. A dolgozók szerint ezt a növekvő terhelés, az elbocsájtások, a hosszú munkaidő és a munkahelyi torzsalkodások váltják ki. Ez a vállalatoknak is komoly problémát okozhat, hiszen a stresszes alkalmazott nem termelékeny.

Minden öt alkalmazott közül három szenved a stressztől, állítja egy jelentés, amelyet a brit szakszervezetek tettek közzé. A stressz áldozatainak száma a dolgozók között egyre magasabb. Az alkalmazottak 58 százaléka panaszkodik stresszről, melyet szerintük a növekvő terhelés, az elbocsájtások, a hosszú munkaidő és a munkahelyi torzsalkodások váltanak ki. A 2002-es adatokhoz képest két százalékkal nőtt a stresszes munkavállalók száma, ezért a szakszervezeti vezetők a „csendes gyilkos” elleni intézkedések bevezetését sürgetik.

Brendan Barber, a Szakszervezetek Szövetségének titkára rámutat, hogy a fokozódó stressz nem csak a dolgozóknak, hanem a vállalatoknak is problémákat okozhat. „A hosszú munkaidő és a feszített tempó stresszt okoz. A dolgozók egy kedvezőbb munka-szabadidő arányt igényelnének, ugyanakkor vannak munkaadók, akik az utolsó csepp izzadtságot is kisajtolnák alkalmazottaikból. Ez helytelen politika, mert a stresszes dolgozó nem termelékeny” – mondja Barber, aki szerint a stressz az alkalmazottaknak, azok családjainak és végső soron a munkaadónak is hátrányos. „Ha a vezetőség nem kezd el foglalkozni a stresszel és annak kiváltó okaival, a cég minden évben számos napot elveszít a betegszabadságon lévő dolgozók miatt, és a demoralizált munkaerő bizonyosan negatív hatással lesz a termelékenységre is” – teszi hozzá.

A munkavédelmi szakemberek jelentései szerint a stressz nem azonos mértékű a különböző méretű cégeknél, illetve a magán- és az állami szektorban. Minél nagyobb az alkalmazottak száma, annál valószínűbb, hogy a stressz felüti a fejét. A stresszes dolgozók átlagos 58 százalékos aránya máris 63 százalékra ugrik, ha az ezer főnél többet alkalmazó cégeket vizsgáljuk.

A becslések szerint a stressz a brit gazdaságnak évi 7 milliárd fontos veszteséget okoz, a táppénz, a kieső napok (évi 6,5 millió munkanap!) okozta termelésvisszaesés és a biztosítási költségek miatt. A közszférában a stressz még erőteljesebb lehet. A közalkalmazottak csaknem kétharmada, 64 százalék panaszkodik stresszről, míg a magánszektorban dolgozók esetében ez az arány csak 48 százalék.

Kapcsolódó cikkek:

• Mi a stressz?
• Stresszkeltő események
• Belső stresszorok
• Stressz és következményei-I.
• Stressz és következményei-II.
• Stressz és az Alzheimer kór
• Stressz és memória (videó)
• Stressz és -20 milliárd €
• A stresszoldás védi az agyat
• Burn out – A kiégés