Aki biztosan nem coach, az a “társalkodónő” és a “terapeuta”. Tehetséges, tanulékony emberekre van szükség, akik képesek megérteni a vezetők kontextusát és megvan bennük az alapvető kíváncsiság az állandó tanulásra. Ezek a képességek elengedhetetlenek (persze, nem elégségesek!) az üzleti szférában működéshez. Ha valaki csak felmondja a leckét, az csak a reklámszövegre lesz elég. Veszélyes, ha valaki coach-nak képzeli magát!
Egy coach-nak meg kell felelnie az Európai Coaching Szövetség (ECA), coach alapkövetelményeinek amik az egyetemi vagy főiskolai végzettség, legalább négy éves emberekkel folytatott segítő tevékenységben szerzett gyakorlat (pl. pszichológia), kiegészítő pszicho-szociális képzés vagy igazolt kompetencia (pl. minőségileg meghatározható képzés a kommunikáció, a coaching vagy a mentoring témakörében).
A tanulható technikák, mint például a kérdezéstechnika mellett az intuíciónak is nagy szerepe van abban, ki alkalmas a coaching munkára. De még ennél is többet számít az önismeret, mert, csak az képes másokat mélyebben megérteni, aki ismeri és elfogadja saját személyiségét és reakciót. A coaching tevékenység segítő munka, ami az emberekkel való interakción keresztül zajlik, amihez kiváló emberismeret, szociális érzék és a kommunikáción belül elsősorban az önreflexiós képesség szükséges. A coaching egy interdiszciplináris műfaj. A művelőinek egyaránt rendelkezniük kell valamilyen szintű ismerettel a tanácsadás, képzés, szupervízió és az üzleti területekről.
Referencia, titoktartás
A coaching alatti beszélgetésekről feljegyzés általában nem készül, de – kizárólag – az ügyfél kérésére összefoglaló adható ezekről. Ez a titoktartási kötelezettség a coach részéről csak szélsőséges esetben oldható fel, például ha büntetőjogi esemény jut a coach tudomására. Az ügyfél viszont kérheti a titoktartás feloldását: indokolt lehet a coach véleményét kikérni például a vállalati képzési igények meghatározásakor. Az információk kiadásához szükséges azonban az ügyfél előzetes hozzájárulása.
Üzleti coaching esetén felmerül továbbá a megbízó felé történő titoktartási kötelezettség, ami a coachingfolyamat legérzékenyebb területe. Ilyenkor ugyanis a munkahelyi vezető vagy a HR-vezető bízza meg a coachot, hogy segítse az érintett vezetőt. Érthető tehát, hogy szeretne tudni a folyamat előrehaladásáról. Ennek feloldására általában a coachingfolyamat végén a coach készít egy összefoglaló jelentést, melyben egyrészt rögzíti a tényszerű adatokat – mint például az ügyfél neve, beosztása, a coaching kezdő és végző időpontja, alkalmazott technikák –, amelyek nyilvánosságra kerülése általában nem okozhat problémát az ügyfél számára. Az összegzés második felébe viszont olyan információk kerülnek, mint például az ügyfél fejlesztendő területei, az itt elért eredményei, a coach által javasolt továbblépési lehetőségek. Az összegzést a kliens cenzúrázhatja, jóváhagyása mindenképpen szükséges a továbbítás előtt. Bár az összefoglaló a munkahelyi vezető tudomására jut, a jelentésben megfogalmazott célok a gyakorlat szerint teljesítményértékelés alapját nem képezhetik.
Ebben a dokumentumban is helye van az ügyfél véleményének, ugyanis tájékoztathatja vezetőjét – a coach tudtával – arról, mennyire volt elégedett, ami hasznos a coachnak is és a megbízónak is, amennyiben a vállalatnál más vezetőknél is igénybe kívánják venni ezt a képzési formát.
Külső személyeknek – Referencialista
Bár a coachok ügyfélkörének bővülése általában ajánlás alapján történik, vagyis ha az ügyfél nagyon elégedett volt a coach munkájával, akkor azt a barátainak továbbajánlja, azért a coach egyik alapvető értékesítési eszköze a referencialista, ami újra feszegeti a titoktartás határait.
A coach kiválasztásakor ugyanis a leendő ügyfélnek fontos lehet, hogy a coach milyen vállalatoknál, milyen típusú problémákban, milyen szintű vezetőknek segített eddig. A coacholt ügyfelek általában megértik ezt az igényt, de a coachnak mindenképpen ki kell kérnie az ügyfelei hozzájárulását ahhoz, hogy nevét és elérhetőségének részleteit referencialistájára felvegye, akit aztán később a leendő megbízók felhívhatnak.
A másik szintén gyakori megoldás, amikor az ügyfél ajánlólevelet ír, így maga dönti el, hogy milyen szintű információt ad ki magáról, cégéről, problémájáról, és egyben bemutathatja az adott coach előnyeit. A harmadik lehetőség, hogy a coach ír egy pár soros általános leírást, amelyet referenciaként használ a vállalatról és az ottani problémákról illetve megoldásokról. Ezt az ügyfélnek szintén előzetesen kell ellenőriznie.
Milyen ember is a jó coach?
➡️ Nyitott
➡️ Alapképzettsége: közgazdász (tréner, tanácsadó), pszichológus
➡️ Saját vezetői tapasztalat
➡️ Pozitív gondolkodás, optimizmus
➡️ Segítőkészség
➡️ Ügyfélközpontúság (át kell élni az ügyfél helyzetét, nem rivális, nem kolléga, azaz tényleg elmondhatom mit tennék a helyében)
➡️ Gazdasági alapismeretek/Iparági alapismeretek.
➡️ Titoktartás
➡️ Jó kommunikációs készség
➡️ Empátia
➡️ Kívülálló, azaz nem szenved “üzemi rövidlátásban”
Olvasd el ezt is!
Kiből lesz és milyen a jó coach?