A szelektív hallás kifejezést igen gyakran használjuk a köznyelvben. X vagy Y, azt hall meg, amit akar. És tulajdonképpen, ebben van is némi igazság. Annyi mindenképpen, hogy arra az információra emlékszünk, amire figyeltünk. Természetesen, a többi információt is hallottuk, csupán, azok nem tudatosultak bennünk.
A tudat egyik fontos funkciója cselekedeteink vezérlése. Bizonyos cselekvéseink azonban, gyakorlás folytán megszokottá, automatikussá válhatnak. Ilyen például az autóvezetés vagy a cipőfűző bekötése. Mivel mindkét folyamat automatikussá válik, végzésük közben tudunk például beszélgetni, tudjuk figyelni a tájat, tudunk telefonálni vagy hallgatni a rádiót.
Introspekció (introspection) A képzett önmegfigyelés egyik formája, amelyben a személy saját tudatának tartalmait írja le azok jelentésének és értelmezésének figyelmen kívül hagyásával. A szubjektív – tudatos eseményekről vagy élményekről szóló bármilyen beszámoló.
Egyes asszociatív agnóziában szenvedő betegeknek csak bizonyos kategóriák felismerésével vannak nehézségeik, másokkal nem. Ezek a kategóriaspecifikus károsodások azért különösen érdekesek mert arról mondhatnak nekünk valamit, hogyan működik a normális felismerés.
Hétköznapjainkban, sokat viccelődünk Freuddal. Beszélgetéseink során a legnagyobb természetességgel vetjük oda beszélgetőpartnerünknek, hogy “Na, ez freudi elszólás volt!” De vajon tudjuk-e, hogy konkrétan miről is van szó? Ismerjük-e Freud tudattalan elméletét? Vagy ez, már visszavonhatatlanul a köznyelv részévé vált, és mindenki gondol mögé valamit? Valóban “csak” elszólásról van szó? Esetleg, a szavak hangalakjának hasonlósága teszi lehetővé a nyelvbotlást?
A tárgyak felismerése általában annyira automatikus és erőfeszítésmentes, hogy természetesnek vesszük. De ez a folyamat meghibásodhat balesetek vagy például agyvérzés következtében fellépő agyi sérülések esetén. A felismerés zavarait agnóziának nevezzük.
Szeretett tanárunkra, Prof. Dr. Popper Péterre (77) emlékezünk. Az Egyfejű Királyfi elment a Hétfejű Sárkányhoz, és így szólt hozzá:
Delirium tremens v. alkoholmegvonásos delírium (alcohol withdrawal delirium)
Bizonyos hipnotikus élményekhez nagyobb hipnotikus tehetségre van szükség, mint másokhoz. Az élénk és meggyőző, ugyanakkor torz perceptuális hallucinációk például viszonylag ritkák. Két fajta szuggesztív hallucinációt dokumentáltak:
A hipnotizált személynek adott szuggesztiókkal változatos magatartásmódok és élmények idézhetők elő. Hipnózisban befolyásolni lehet a személy mozgáskontrollját, gátolni lehet új emléknyomok kialakulását, míg a régebbieket fel lehet éleszteni, és a jelen érzékelését is radikálisan meg lehet változtatni.
Az iTakeControl honlapja, a legjobb felhasználó émény nyújtása érdekében sütiket használ. Az oldal böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy ezeket a sütiket a böngészőjében tároljuk. További információ
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.
