Szerző: Dr. Lakatos László
pszichiáter szakorvos
Első alkalommal véletlenül bukkantam rá egy internetes oldalon a Hellinger terápiára, amit egy közismert lélekgyógyító és problémamegoldó, Soma „mamagésa” ajánlott a honlapján egy segítséget kérőnek. Utánanéztem a dolognak, és úgy találtam, hogy az eljárás Magyarországon is egyre inkább elterjedt¹.
Bert Hellinger feltalált egy módszert, amit családfelállításnak nevezett el. A feltaláló ma is él, aktívan dolgozik. Érdekes, nem épp szokványos szakmai életutat járt be. Bert Hellinger 1925-ben született Németországban, filozófiát, teológiát és pedagógiát tanult az egyetemen. Katolikus papként és iskolaigazgatóként Dél-Afrikában élt, ahol pszichoterápiával (pszichodráma) kezdett foglalkozni. Neve az általa kidolgozott módszer, a Hellinger terápia révén vált ismertté az egész világon. Ezoterikus körökben ezt a technikát az egekig magasztalják, de misztikus, sokak számára áltudományos jellege miatt sok kritika is éri.
A módszer alapja az az érdekes feltételezés, hogy minden családnak van egy ún. szellemi mezeje, amit az egyénhez tartozók, a szigorúan vett vér szerinti családtagok és a más kötődések miatt odatartozók alkotnak. Ez a szellemi mező állandóan jelen van az egyén életében, és a mező törvényei irányítják az egyén életét, olykor az egyén tudomása nélkül.
Ez a misztikus mező nagyjából azonos értelemben jelenik meg más (jobbára ezoterikus) elméletekben is: kollektív tudattalan, kollektív tudat, szellemi mező, családi közös lelki mező, családi energiamező, lelki mező, szellemi erőtér, mindent tudó mező, mindent mozgató szellemi erőtér, morfogenetikus mező, morfikus mező, formáló mező, pszí mező, pszí tér, szinkronicitás, energiamező, aura, telepátia, megérzés, intuíció, tudat feletti, pszichokinézis, formális okság, akhasa krónika, közös emlékezet, láthatatlan háló, kvantumpotenciál, implicit rend, holografikus rend, generációkon átívelő spirituális mező. A Bert Hellinger által szellemi mezőnek, mindent mozgató szellemi erőtérnek nevezett jelenséget közel azonos időben Rupert Sheldrake biológus, morfogenetikus mezőként írta le².
Hellinger szerint ez a mező saját rendje szerint működik, és amennyiben „rendetlenséget” észlel, kényszerítő erővel törekszik a rend helyreállítására. Amikor az egyén cselekvés előtt áll, a mező emlékezik, és megismételhet egy korábbi cselekvést. Ezért fordulhat elő, hogy egy családban generációról generációra ugyanazok a sorsok ismétlődnek, mert a családi mező emlékezete ugyanazokat hívja elő. A Hellinger terápiában fontos a rend, az ő megfogalmazása szerint ezek a Szeretet Rendjei. A terápia új szellemi behatásként határozza meg önmagát, ami az ismétlődést megállítja, és az egyén képes lesz egy új életszakaszt kezdeni. A gyógyulás azzal kezdődik, ha a múltat tisztelettel elfogadja, nyitottá válik a jövő felé, és vállalja a pillanat kockázatát. Amikor az egyén felismeri a valóságot, azt, ami van, és nem annak bűvöletében él, hogy a valóságnak milyennek kellene lenni, akkor ez az a pillanat, amikor az új szellemi mozgás beállítható gyógyító mondatokkal.
Bert Hellinger megfigyelése, hogy „létezik egy mélység, amelyben minden összefolyik. Ez a mélység kívül esik az idő határain. Az életet olyan, mint egy piramis. Fenn, az egészen kicsi kis csúcson zajlik minden, amit haladásnak, történelemnek nevezünk. Lenn, a mélységben a jövő és a múlt összemosódik. Ott csak tér van, idő nincs. Néha előáll olyan helyzet, melynek során kapcsolatba kerülünk ezzel a mélységgel. Ilyenkor valamilyen rejtett rendszert ismerünk fel benne és lelkünk valami nagyobb méretű irányába képes elmozdulni.”
Bert Hellinger korábbi megfigyelései és a családfelállítások során szerzett tapasztalatai szerint három alapvető törvény uralkodik a mezőben.
- Az odatartozás joga: mindenkinek, aki a család szellemi mezejéhez tartozik, egyenlő a joga ehhez az odatartozáshoz. Senkit, aki a szellemi mezőhöz tartozik, nem lehet abból „büntetlenül” kizárni.
- A hely törvénye: aki előbb érkezett a mezőbe, a rendszerbe, annak elsőbbsége van mindazokkal szemben, akik később érkeztek.
- Az adok-kapok egyensúlya: az egyenrangú, egy szintű kapcsolatokra, párkapcsolat, munkatársi és baráti kapcsolatokra érvényes. Ha valaki kap, az adós lesz. Neki is adnia kell ahhoz, hogy az egyensúly helyreálljon.
A bibliai „hetedíziglen” kifejezés nyomán azt feltételezi, hogy a mező szoros összetartó ereje kb. hét generáción keresztül működik. A családfelállítás során ilyen és esetlegesen távolabbi kötődés is felfedezhető. Sokkal gyakoribbak azonban a saját, a szülői, és a nagyszülői generációk, és az ahhoz tartozók közötti szoros kötődések megjelenései.
A terápia általában csoportos formában történik, de egyéni foglalkozással is lehetséges. A csoportos formánál az egyén két-három mondatban elmondja témáját, majd a vezető vagy az egyén a csoportból a családtagok helyett megszemélyesítőket választ. Helyüket a térben a vezető jelöli ki, vagy megkéri az egyént, hogy kezeit vállukra téve helyezze el őket úgy, ahogy abban a pillanatban érzi. Ezután magától elindul a személyek mozgása, mintegy ráérezvén az egyén és a hozzátartozó sorsok, események energiájára, kötődéseire. A mozgásban előbb utóbb megjelenítődik a „sérült pont”, a kitagadott, elfelejtett, megítélt odatartozó. Ezután következik a tudattalan szeretetből fakadó kötődések feloldása, és a tudatos szeretet kialakítása: az egyén a felvállalt sorsot nagy tisztelettel „visszaadja” annak, akihez az tartozik, gondolkodásmódja ítéletmentessé válik és „elkezdheti” a saját életét. Az egyéni foglalkozásnál a vezető és az egyén együtt idézik fel az energiamezőt és keresik meg a „sérült pontot” . Egy fehér lapon jelképes figurákkal megjelenítik az energiamező résztvevőit, és ugyanúgy eljuthatnak a szeretettel teljes gyógyító mondatokig, mint a csoportos foglalkozáson.
Véleményem szerint a fő probléma ezzel az egésszel ott van, hogy a rendkívül tudományosan hangzó szöveg ellenére nem tudjuk, hogy ez a terápia pontosan mire és kinek való, milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, pontosan milyen változást várhatunk tőle. Lehetséges, hogy ez a terápia is azok közé tartozik, ami az aranyhalakhoz hasonlóan bármilyen problémát megold? A feltételezett hatásmechanizmus erre utal, mert velejéig áltudományos, misztikus maszlag. Mindezek ellenére maga a technika a részvevők elvárásai szerint simán működhet, és biztosan működik is sok esetben, csak azt nem tudjuk, hogy mi is történik valójában. Az nyilvánvaló, hogy a családi kapcsolatok elemzése során olyan erős érzelmek jelenhetnek meg, ami az emberekben valóban változást indíthat el. A hatás kulcsa nyilván a részvevő(k) vágyaiban, a változás igénylésében keresendő. A rituális jellegű történések során felfokozott figyelem irányul a segítséget kereső ember felé. Ez minden esetben pozitív, támogató légkört teremt, amitől minden ember jobban érzi magát („értem vannak itt, nekem segítenek” ). Az erős szuggesztív hatás lehetővé teszi, hogy a résztvevők elfogadják a felkínált viszonylag egyszerű, érthető magyarázatokat, értelmezéseket saját problémáikra vonatkozóan. Ha valakinek viszont menet közben kételye támad a feltételezett misztikus rend igazságáról, akkor várhatóan csalódás, feszültség lesz az eredmény. A pszichoanalízis terápiás tévedéseihez hasonlóan, itt is magabiztosan állítják (anélkül, hogy ezt bizonyították volna), hogy olyan súlyos pszichiátriai betegségek, mint a szkizofrénia okaira is fényt derítenek, sőt ezt elegáns könnyedséggel egyszer s mindenkorra el is hárítják azt (lásd később). A szkizofréniára vonatkozó jelen tudásunk szerint azonban olyan idegfejlődési zavarról van szó, amit a Hellinger technika (vagy a pszichoanalízis) nem gyógyít meg, sőt bizonyos esetekben ronthat is a betegségen.
Számomra a Hellinger terápia típusos példája a „megvilágosodás” útján nyert tudásnak, ami megfellebbezhetetlen, egy karizmatikus, „látó” szellemi vezető tekintélyén alapul. Szóhasználata olyan mintha tudományos alapokon állna, hisz valóban felhasznál egy sor már ismert (pszichoanalízis, hipnózis, pszichodráma, más családterápiák, tranzakció analízis) pszichoterápiás elvet és eljárást. Valójában azonban semmiféle tudományosan elfogadható bizonyíték sem igazolja magát az alapelméletet. A biológus Sheldrake hivatkozásai is a modern mítoszok szintjén maradnak, mivel tudományos szinten elfogadott közlemény nem áll mögöttük.
Minden beszámoló, ami a terápia kedvező hatásairól szól, kizárólag egyes esetek ismertetése, amit sehol a világon nem tekintenek bizonyítéknak. Egyes beszámolók tisztázatlan eredetű számadatokkal is szolgálnak, százalékban adják meg ismeretlen állapotok ismeretlen feltételek szerinti javulását.
A terápia tartalmilag is kritizálható elemei
„A kötődés a szex fizikai aktusában keletkezik. Emiatt nagyon gyakori, hogy a vérfertőzés és a nemi erőszak hatására is létrejön. Az ilyen áldozatnak az erőszaktevőt, mint előző partnert el kell ismernie, és tisztelnie ahhoz, hogy a továbbiakban mély kötődést tudjon kialakítani. Ezzel az elismeréssel a negatív hatás is lágyítható.”
Kritikus vélemény: sokan ezt a vérfertőző apa-lány szexuális kapcsolat szentesítésének tekintik, ami valóban minimum szokatlan az erősen vallásos hátterű névadó szájából.
Hellinger megfigyelése szerint a szkizofrénia oka több generációval korábbi gyilkosság, ami a szkizofrén családjában történt.
„A gyilkos és az áldozat is a családhoz tartozik, és mindkettőt kizárták a családból, és a két személy egymással sincs kibékülve. A szkizofrén leszármazott egyszerre veszi magára a gyilkos és az áldozat képviseletét. Így abban a generációban a többi családtagot megszabadítja a bűnhődéstől. A szkizofrénia minden generációban ismétlődik, és ha valamelyik családtag fél a betegségtől, ott egy gyermek veszi magára. A beteg a gyilkost és az áldozatot is nagyon szereti, egyszerre mindkettőt képviseli. Egyes pszichiáterek családjában is volt gyilkosság. Autizmusnál is sok esetben gyilkosság van a családban. Dadogás oka is lehet ilyen. Ahogy a tény napvilágra kerül, már nincs oka, hogy ezek a leszármazottak képviseljék a gyilkos és az áldozat sorsát.”
Kritikus vélemény: minden, a szkizofréniára vonatkozó tudományosan igazolt ténynek ellentmondó állítás, amire semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésre.
„A tapasztalat az, hogy minden tekintetben jobban megy a családnak, ha a nő követi a férjét a férj országába. Így a gyermekek a férfi vallását, kultúráját és nyelvét tanulják, de szabad nekik az édesanya vallását, kultúráját és nyelvét is követni. Ez egy rangsor, ha úgy tetszik.”
Kritikus vélemény: Hellinger olyan ódivatú, patriarchális családmodellt állít fel, ami a mai világban már a férfiak többsége számára sem elfogadható.
A Hellinger terápia gyakorlása nem kötött alapvégzettséghez. Nem kell hozzá pszichiátriai, pszichológusi vagy pszichoterápiás képzettség, elég a Hellinger intézet által hitelesített tanfolyam. Mindezek alapján egészséges emberek számára szórakozásként, szellemi kalandként bátran ajánlom ezt a „terápiát”, de pszichés betegség esetén jó szívvel senkit nem küldenék oda.
_______________________________________________________
- Hellinger Akadémia, Hellinger Intézet
- Sheldrake a A new science of life (Az élet új tudománya) című művében felveti, hogy valamennyi rendszert az energián és az ismert anyagi tényezőkön kívül láthatatlan szervezőerők is irányítják. Ezek okozati mezők, mivel a forma- és viselkedésminták előképeiként szolgálnak. E mezők nem a szó normális értelmében vett energiával bírnak, mivel hatásaik átjutnak a tér és idő gátjain, ami a normális energia áramlásában akadályt jelentene. Távoli hatásuk éppoly erős, mint közelről gyakorolt hatásuk. E hipotézisnek megfelelően bármikor, ha egy faj egyede elsajátít egy új viselkedési mintát, ez megváltoztatja az adott faj oksági mezejét, legalábbis enyhe mértékben. Ha e viselkedés elég sokáig ismétlődik, akkor „morfikus rezonanciája” kihathat az egész fajra.
Sheldrake ezt a láthatatlan mátrixot morfogenetikus mezőnek nevezte el, a „morph = forma” és a „genezis = létrejövés” szavakból. E mező működése a távolra hatást is tartalmazza, mind térbeli, mind időbeli jelentésben. Az időn kívül eső fizikai törvények által determinált formáktól eltérően a morfogenetikus mező az időn átterjedő „morfikus rezonanciától” függ. Ez annyit jelent, hogy a morfikus mezők átterjednek a téren és időn, s az események képesek hatni a bárhol, más időben végbemenő eseményekre. Ennek egy példáját mutatja be Lyall Watson Lifetide: The Biology of Consciousness (Életáradat: a tudat biológiája) című könyvében, amelyben leírja a népszerűen csak „a századik majom elvének” nevezett elméletet. Watson azt látta (saját állítása szerint), hogy miután majmok egy csoportja megtanult egy bizonyos viselkedést, más szigeten élő majmok a kommunikáció „normális” módjának lehetősége nélkül egyszer csak szintén tudták ugyanazt a viselkedést.
A fent idézett írásában Rupert Sheldrake a következő következtetésre jut: „A kreatív folyamat, mely új gondolatokat szül, s amelyek segítségével új teljességre bukkanhatunk, hasonló az alkotó valósághoz, mely az evolúciós folyamat során nyújt lehetőséget új teljességek felmerülésére. Az alkotó folyamat úgy tekinthető, mint különálló dolgok egymáshoz kapcsolódása útján létrejött komplett és magasabb szintű egészek következő fejlődési állomása.”
(Dr. Lakatos László nem a Kindler Medical szakorvosa. Véleménye a Szkeptikus Blogon is megjelent.)