A Pszichológia kategória bejegyzései

Az aritmetikai készségek zavara

Azaz, dyscalculia. Több szülői levelet is kaptunk, hogy ugyan sok weboldal is foglalkozik a témával, de jó lenne, ha közölnénk valamiféle tünetlistát, mely alapján a szülő is észreveheti, de legalábbis gyaníthatja, hogy gyermekénél felmerül(het) a probléma. Ezzel a bejegyzéssel most ennek a kérésnek igyekszünk eleget tenni. Az aritmetikai készségek károsodása alakul ki, ami nem magyarázható egyszerűen mentális retardációval vagy nem megfelelő oktatással.

Az írás zavara

Azaz, dysgraphia. Több szülői levelet is kaptunk, hogy ugyan sok weboldal is foglalkozik a témával, de jó lenne, ha közölnénk valamiféle tünetlistát, mely alapján a szülő is észreveheti, de legalábbis gyaníthatja, hogy gyermekénél felmerül(het) a probléma. Ezzel a bejegyzéssel most ennek a kérésnek igyekszünk eleget tenni.

Pszichés némaság

Ritka betegség. Gyermekeknél figyelhetjük meg. Más néven szelektív -vagy elektív mutizmus (selektive mutizm – SM).A szelektív némaság azt jelenti, hogy a gyerkek bizonyos társas helyzetekben képtelenek beszélni. Legtöbbjük remekül boldogul a közeli családdal, de mindegyiknél eltérő, hogy kivel tud beszélni és kivel nem. Azok, akik szülőként ilyesmivel találkoznak, gyakran próbálkoznak zsarolással és megvesztegetéssel. Ezek egyike sem vezet eredményre. Maggie Johnson beszéd- és nyelvterapetua szerint a szelektív némaság egyfajta fóbia, egy nagyon erős félelem attól, hogy valaki hallja a hangunkat. Az összes ilyen gyerek a szorongását kontrollálja. Ha nem beszél, eltávolítja magát a stresszes helyzettől. És a megoldás? Hosszú és kitartó munkával, a család és a szakemberek óvatos, türelmes együttműködésével feloldható ez a némaság.

Meghatározott olvasási zavar

Azaz, dyslexia. Több szülői levelet is kaptunk, hogy ugyan sok weboldal is foglalkozik a témával, de jó lenne, ha közölnénk valamiféle tünetlistát, mely alapján a szülő is észreveheti, de legalábbis gyaníthatja, hogy gyermekénél felmerül(het) a probléma. Ezzel a bejegyzéssel most ennek a kérésnek igyekszünk eleget tenni.

Elhárító mechanizmusok – VIII.

Az elhárító mechanizmusok kifejezést Anna Freud használta azokra a tudattalan stratégiákra, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Ezek az érzelemközpontú stratégiák nem változtatják meg a stresszhelyzetet; egyszerűen azon módosítanak, ahogyan a személy a helyzetről gondolkodik, vagy ahogyan észleli azt. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme.

Elhárító mechanizmusok – VII.

Az elhárító mechanizmusok kifejezést Anna Freud használta azokra a tudattalan stratégiákra, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Ezek az érzelemközpontú stratégiák nem változtatják meg a stresszhelyzetet; egyszerűen azon módosítanak, ahogyan a személy a helyzetről gondolkodik, vagy ahogyan észleli azt. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme.

Elhárító mechanizmusok – VI.

Az elhárító mechanizmusok kifejezést Anna Freud használta azokra a tudattalan stratégiákra, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Ezek az érzelemközpontú stratégiák nem változtatják meg a stresszhelyzetet; egyszerűen azon módosítanak, ahogyan a személy a helyzetről gondolkodik, vagy ahogyan észleli azt. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme.

Elhárító mechanizmusok – V.

Az elhárító mechanizmusok kifejezést Anna Freud használta azokra a tudattalan stratégiákra, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Ezek az érzelemközpontú stratégiák nem változtatják meg a stresszhelyzetet; egyszerűen azon módosítanak, ahogyan a személy a helyzetről gondolkodik, vagy ahogyan észleli azt. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme.

Elhárító mechanizmusok – IV.

Az elhárító mechanizmusok kifejezést Anna Freud használta azokra a tudattalan stratégiákra, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Ezek az érzelemközpontú stratégiák nem változtatják meg a stresszhelyzetet; egyszerűen azon módosítanak, ahogyan a személy a helyzetről gondolkodik, vagy ahogyan észleli azt. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme.

Elhárító mechanizmusok – III.

Az elhárító mechanizmusok kifejezést Anna Freud használta azokra a tudattalan stratégiákra, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Ezek az érzelemközpontú stratégiák nem változtatják meg a stresszhelyzetet; egyszerűen azon módosítanak, ahogyan a személy a helyzetről gondolkodik, vagy ahogyan észleli azt. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme.