A stresszkeltő helyzetek által kiváltott érzelmek és fiziológiai izgalom nagyon kellemetlen, s ez a kellemetlenség arra indítja az egyéneket, hogy azt valamivel csökkentsék. Azt a folyamatot, melynek során a személy megpróbál szembeszállni a stresszel, megküzdésnek nevezzük.
Az elhárító mechanizmusok kifejezést Anna Freud használta azokra a tudattalan stratégiákra, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Ezek az érzelemközpontú stratégiák nem változtatják meg a stresszhelyzetet; egyszerűen azon módosítanak, ahogyan a személy a helyzetről gondolkodik, vagy ahogyan észleli azt. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme.
A stresszkeltő helyzetek által kiváltott érzelmek és fiziológiai izgalom nagyon kellemetlen, s ez a kellemetlenség arra indítja az egyéneket, hogy azt valamivel csökkentsék. Azt a folyamatot, melynek során a személy megpróbál szembeszállni a stresszel, megküzdésnek nevezzük.
Ahogy az anorexiánál, a kutatók a bulimia esetén is személyiség-, biológiai és társadalmi tényezőket keresnek a betegség magyarázatára.
Az anorexiát különféle okokkal magyarázzák, köztük személyiségtényezőkkel, társas normákkal és fiziológiai folyamatokkal.
A szelektív hallás kifejezést igen gyakran használjuk a köznyelvben. X vagy Y, azt hall meg, amit akar. És tulajdonképpen, ebben van is némi igazság. Annyi mindenképpen, hogy arra az információra emlékszünk, amire figyeltünk. Természetesen, a többi információt is hallottuk, csupán, azok nem tudatosultak bennünk.
A tudat egyik fontos funkciója cselekedeteink vezérlése. Bizonyos cselekvéseink azonban, gyakorlás folytán megszokottá, automatikussá válhatnak. Ilyen például az autóvezetés vagy a cipőfűző bekötése. Mivel mindkét folyamat automatikussá válik, végzésük közben tudunk például beszélgetni, tudjuk figyelni a tájat, tudunk telefonálni vagy hallgatni a rádiót.
Egyes asszociatív agnóziában szenvedő betegeknek csak bizonyos kategóriák felismerésével vannak nehézségeik, másokkal nem. Ezek a kategóriaspecifikus károsodások azért különösen érdekesek mert arról mondhatnak nekünk valamit, hogyan működik a normális felismerés.
Hétköznapjainkban, sokat viccelődünk Freuddal. Beszélgetéseink során a legnagyobb természetességgel vetjük oda beszélgetőpartnerünknek, hogy “Na, ez freudi elszólás volt!” De vajon tudjuk-e, hogy konkrétan miről is van szó? Ismerjük-e Freud tudattalan elméletét? Vagy ez, már visszavonhatatlanul a köznyelv részévé vált, és mindenki gondol mögé valamit? Valóban “csak” elszólásról van szó? Esetleg, a szavak hangalakjának hasonlósága teszi lehetővé a nyelvbotlást?
A tárgyak felismerése általában annyira automatikus és erőfeszítésmentes, hogy természetesnek vesszük. De ez a folyamat meghibásodhat balesetek vagy például agyvérzés következtében fellépő agyi sérülések esetén. A felismerés zavarait agnóziának nevezzük.
Az iTakeControl honlapja, a legjobb felhasználó émény nyújtása érdekében sütiket használ. Az oldal böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy ezeket a sütiket a böngészőjében tároljuk. További információ
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.
