A Pszichológia kategória bejegyzései

Az írás zavara

Azaz, dysgraphia. Több szülői levelet is kaptunk, hogy ugyan sok weboldal is foglalkozik a témával, de jó lenne, ha közölnénk valamiféle tünetlistát, mely alapján a szülő is észreveheti, de legalábbis gyaníthatja, hogy gyermekénél felmerül(het) a probléma. Ezzel a bejegyzéssel most ennek a kérésnek igyekszünk eleget tenni.

Pszichés némaság

Ritka betegség. Gyermekeknél figyelhetjük meg. Más néven szelektív -vagy elektív mutizmus (selektive mutizm – SM).A szelektív némaság azt jelenti, hogy a gyerkek bizonyos társas helyzetekben képtelenek beszélni. Legtöbbjük remekül boldogul a közeli családdal, de mindegyiknél eltérő, hogy kivel tud beszélni és kivel nem. Azok, akik szülőként ilyesmivel találkoznak, gyakran próbálkoznak zsarolással és megvesztegetéssel. Ezek egyike sem vezet eredményre. Maggie Johnson beszéd- és nyelvterapetua szerint a szelektív némaság egyfajta fóbia, egy nagyon erős félelem attól, hogy valaki hallja a hangunkat. Az összes ilyen gyerek a szorongását kontrollálja. Ha nem beszél, eltávolítja magát a stresszes helyzettől. És a megoldás? Hosszú és kitartó munkával, a család és a szakemberek óvatos, türelmes együttműködésével feloldható ez a némaság.

Meghatározott olvasási zavar

Azaz, dyslexia. Több szülői levelet is kaptunk, hogy ugyan sok weboldal is foglalkozik a témával, de jó lenne, ha közölnénk valamiféle tünetlistát, mely alapján a szülő is észreveheti, de legalábbis gyaníthatja, hogy gyermekénél felmerül(het) a probléma. Ezzel a bejegyzéssel most ennek a kérésnek igyekszünk eleget tenni.

Elhárító mechanizmusok – VIII.

Az elhárító mechanizmusok kifejezést Anna Freud használta azokra a tudattalan stratégiákra, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Ezek az érzelemközpontú stratégiák nem változtatják meg a stresszhelyzetet; egyszerűen azon módosítanak, ahogyan a személy a helyzetről gondolkodik, vagy ahogyan észleli azt. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme.

Elhárító mechanizmusok – VII.

Az elhárító mechanizmusok kifejezést Anna Freud használta azokra a tudattalan stratégiákra, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Ezek az érzelemközpontú stratégiák nem változtatják meg a stresszhelyzetet; egyszerűen azon módosítanak, ahogyan a személy a helyzetről gondolkodik, vagy ahogyan észleli azt. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme.

Elhárító mechanizmusok – VI.

Az elhárító mechanizmusok kifejezést Anna Freud használta azokra a tudattalan stratégiákra, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Ezek az érzelemközpontú stratégiák nem változtatják meg a stresszhelyzetet; egyszerűen azon módosítanak, ahogyan a személy a helyzetről gondolkodik, vagy ahogyan észleli azt. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme.

Elhárító mechanizmusok – V.

Az elhárító mechanizmusok kifejezést Anna Freud használta azokra a tudattalan stratégiákra, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Ezek az érzelemközpontú stratégiák nem változtatják meg a stresszhelyzetet; egyszerűen azon módosítanak, ahogyan a személy a helyzetről gondolkodik, vagy ahogyan észleli azt. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme.

Elhárító mechanizmusok – IV.

Az elhárító mechanizmusok kifejezést Anna Freud használta azokra a tudattalan stratégiákra, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Ezek az érzelemközpontú stratégiák nem változtatják meg a stresszhelyzetet; egyszerűen azon módosítanak, ahogyan a személy a helyzetről gondolkodik, vagy ahogyan észleli azt. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme.

Elhárító mechanizmusok – III.

Az elhárító mechanizmusok kifejezést Anna Freud használta azokra a tudattalan stratégiákra, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Ezek az érzelemközpontú stratégiák nem változtatják meg a stresszhelyzetet; egyszerűen azon módosítanak, ahogyan a személy a helyzetről gondolkodik, vagy ahogyan észleli azt. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme.

Elhárító mechanizmusok – II.

Az elhárító mechanizmusok kifejezést Anna Freud használta azokra a tudattalan stratégiákra, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Ezek az érzelemközpontú stratégiák nem változtatják meg a stresszhelyzetet; egyszerűen azon módosítanak, ahogyan a személy a helyzetről gondolkodik, vagy ahogyan észleli azt. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme.