A C. albicans széleskörűen elterjedt faj. Sok esetben a szervezet normál flórájában is megtalálható a bőrön, a szájüregben és a vastagbélben. Az egészséges emberek székletében akár 80%-ban is kimutatható.
C. albicans az esetek nagy részében nem vált ki tüneteket, nem idéz elő betegséget. A szervezet normál flóráját ugyanis baktériumok uralják, amelyek meggátolják a gombák nagyobb mértékű elszaporodását. Jól ismert azonban számos, Candida által kiváltott kórkép, amelyek elsősorban azokon a testtájakon lépnek fel, ahol a gombák normális esetben is előfordulnak. Ezek jól működő immunrendszer mellett lokális fertőzést okoznak. Az egyik legközönségesebb kórkép a nők nemi szerveit érinti, a szeméremajkak és a hüvely gyulladását okozza, sűrű fehér folyással és viszketéssel jár. Szintén gyakori a szájüreg candidiázisa, amely fehér telepek formájában jelenik meg általában csecsemőknél, kisgyermekeknél, illetve idős, kivehető műfogsort viselő embereknél. A bőrön és a nyálkahártyákon élő Candida általában nem okoz súlyos kórképeket. Csökkent funkciójú immunrendszer esetén azonban a bélben tenyésző Candida bekerülhet a vérkeringésbe, s az így kialakuló Candida-invázió számos belső szervet támadhat meg: tüdő-, idegrendszeri, csont-ízületi és szemkárosodást, valamint endocarditist okozhat. Az AIDS-betegek egyik jellemző betegsége a nyelőcső candidiázisa. A legsúlyosabb gomba által kiváltott kórkép a szepszis, amikor az egész szervezetet elárasztja a kórokozó – súlyos, életveszélyes állapotot okozva.
Csökkent immunfunkció kialakulhat immunszupprimáló gyógyszeres kezelés (pl. kemoterápia, szerv-transzplantáció utáni terápia) és az immunrendszer betegség (pl. leukémia, immunbetegségek, daganatos betegségek) miatti gyengeség esetén is. A gombás fertőzés súlyossá válását antibiotikus kezelés is okozhatja, különösen akkor, ha huzamos ideig alkalmazzák, széles spektrumú antibiotikumokkal. Az antibiotikumok ugyanis a bélrendszer normál flórájában található baktériumok számát is visszaszoríthatják, viszont a gombákra – így a C. albicansra – nem hatnak. A bakteriális bélflóra – amely addig akadályozta a gombák nagyobb mértékű elszaporodását – pusztulása miatt a gombák élettere megnő. A C. albicans által okozott bélnyálkahártya-invázió is tovább rontja az immunrendszer állapotát, ugyanis megfigyelték, hogy a T-limfociták és az NK-sejtek funkciócsökkenését okozza. Az utóbbi időben az említetteken kívül számos egyéb kórkép kialakulásában is felmerült a C. albicans-fertőzés kóroki szerepe: petevezeték-, petefészek-, húgycső- és húgyhólyaggyulladás, szorulás vagy idült hasmenés, puffadás, izom- és ízületi fájdalmak, fejfájás, látási zavarok, torok- és orrmelléküreg-gyulladás, bőrkiütések, pszichés zavarok (hangulati nyomottság, fáradtságérzés), környezeti allergénekkel szembeni reakciók felerősödése. A tünetek kevésbé jellegzetesek, sokszor nehezen körülírhatók, az egyéni érzékenységtől is függenek. Az idült candidiázis komplex tüneteket válthat ki az “élesztőszindróma” kórképében: általános rosszulléti panaszok, kimerültség, immunrendszeri zavar, depresszió, emésztési zavarok, fokozott érzékenység a kémiai anyagok, az allergének iránt. A kórkép a nők körében nyolcszor gyakoribb, amelyet összefüggésbe hoznak az ösztrogéntartalmú fogamzásgátló tabletták szedésével, az antibiotikumok gyakoribb alkalmazásával. Ezeket a kórképeket kisebb mértékű immunfunkció-csökkenés során kialakuló gombás fertőzéssel, illetve a Candida-sejtek szétesésekor felszabaduló, allergiás tüneteket is kiváltó anyagokkal hozzák összefüggésbe.
Kapcsolódó bejegyzések: