A szorongás mellett, általános reakció a stresszhelyzetre a harag, amely agresszióhoz vezethet. Laboratóriumi kísérletekben kimutatható, hogy egyes állatok agresszívvé válnak bizonyos stresszorokra, mint pl. a túlzsúfoltságra, az elektromos áramütésre és a várt táplálékjutalom elmaradására.

A stresszkeltő szituációk érzelmi válaszokat eredményeznek, amelyek a jókedvtől a sokkal gyakoribb negatív érzelmekig terjednek.

A stresszt, nem csak külső események válthatják ki. Sokan, hajlamosak vagyunk, hogy önmagunkat idegesítsük, stresszeljük. Belső folyamataink, önmagunkkal való konfliktusunk is előidézhet stresszt.

Számtalan esemény okoz stresszt. Vannak, melyek egyszerre sok emert érintenek, például a háborúk, természeti katasztrófák, nukleáris balesetek és a terrorcselekmények. Más típusúak az egyéni stresszorok, mint például a költözés, állásváltoztatás, vizsgadrukk, házasságkötés, egy barát vagy szülő elvesztése, komolyabb betegség. És vannak a mindennapi bosszúságaink, mint az elveszített pénztárca, veszekedés a főnökkel vagy, mikor forgalmi dugóba kerülünk, holott sietnénk.

Mindannyian élünk át stresszt. Sokan, akár naponta. Napjaink rohanó társadalma mindannyiunkat stresszel fenyeget.

A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek. (H. J. Freuderberg)