Sokan írtatok nekünk, hogy mi a helyzet a banánnal, mert a legtöbb diétában tiltólistás. Most akkor lehet banánt enni vagy nem lehet banánt enni? És ha nem lehet banánt enni akkor sok cukorbeteg miért is eszik banánt?

Vajon, miért ragaszkodnak az emberek a tévhiteikhez? Talán, mert valamit, valahol hallottak és azt kész tényként fogadták el, a helyett, hogy utána néztek, olvastak volna. Sőt, ha mindez még angolul vagy más nyelven is van, akkor már túl nagy macera. Pedig …

Miért fosztanánk meg magunkat a banántól, ha egyszer szeretjük és egyáltalán nem tiltólistás?

A következő kérdés pedig az, hogy oké, tiltólistás, de melyik? Ugyanis, banánból sokféle van. Ma már, Európában is vannak olyan boltok, ahol lehet venni kifejezetten főzésre vagy sütésre alkalmas banánt. Létezik olyan banán, amelyiknek magjai is vannak. És ugye, ahány banán, annyi CH-tartalom, annyiféle GI és GL.

A banán szénhidrát tartalmát egészen különös módon adják meg: 

• 100g, egész, bontatlan banán 23g CH-ot tartalmaz

Szeretném megkérdezni a T. Olvasót: ti megeszitek a banán héját is? Én még soha nem ettem 100g bontatlan banánt. Persze lehet, bennem van a hiba. Sosem lehet tudni. Mindezt félretéve, én inkább meghámozom evés előtt.

Tovább menve pedig, akik foglalkoztak már a témával vagy valamilyen okból kifolyólag már kellett számolniuk a bevitt szénhidrátokat, azok tudják, hogy egy gyümölcs szénhidráttartalma az érés során változik. Ahogy érik a gyümölcs, egyre magasabb a cukortartalma.

 

Miért fontos ez nekünk?

Azért, mert egyáltalán nem mindegy, hogy milyen (szénhidráttartalmú) banánt fogyasztunk. Zöldet (teljesen éretlent) sárgát (félérettet) barnát (érettet). Minél érettebb banánt fogyasztunk annál nagyobb mennyiségű szénhidrát kerül a szervezetünkbe. Ráadásul, az, hogy egy banán héja sárga még nem jelenti azt, hogy a héj alatt lévő gyümölcs érett.

Miért?

Azért mert a banánokat zölden és kőkeményen szedik le a fáról. Csomagolják és szállítják. Ha nem így tennének akkor valamiféle gyümölcspép érkezne meg pl. Ekvádorból Európába. Mi történik a banánnal, mikor kiköt Európában? Hatalmas gázkamrákba kerül, ahol argongázzal megsárgítják a héját. Persze, hazudhatjuk ezt érlelésnek is, de még mindig nem beszélhetünk érett gyümölcsről.

Az európaiak zöme, köztük a magyarok többsége is, még soha életében nem evett igazi, érett banánt és nem is ismeri azt. Természetesen, nyaralás alatt esetleg találkozhatott már más banánfajtákkal és érett banánnal is, de itt és most a nagy szuperekben, hiperekben kapható, magtalan, enyhe ívben kanyarodó banánról beszélünk.

A banánunk érettségének függvényében változik a szénhidráttartalma, glikémiás indexe és glikémiás terhelése is. Ezen adatok ismeretében pedig, nyugodtan beilleszthetjük a banánt az étrendünkbe. Természetesen, nem arról van szó, hogy az ember leül és benyom 1-2 kg banánt. Túlzásokba nem kell esni, semelyik élelmiszerrel sem.

Akkor ehetek banánt?

Igen ehetsz, de nézd meg, hogy mikor, mennyit és milyen banánt. Ha különleges diétát kell tartanod, akkor kérdezd meg az orvosodat, hogy mikor és hány gramm banánt illeszthetsz az étrendedbe. A zöld banánnal pedig vigyázz, mivel az csupa rost. Ha ilyet fogyasztasz, sokat igyál hozzá, mert a rostok nem szívódnak föl és könnyen bélelzáródást tudnak okozni!

A kapcsolódó fotókat, videókat, cikkeket, hozzászólásokat és egyéb bejegyzéseket a

hashtagen találjátok meg Twitteren, Instagramon, Pinteresten és Facebookon.