A már a vikingek által is alkalmazott, az állóképességet, a fizikai és kognitív képességet serkentő, az immunrendszert erősítő és várhatóan a XXI. század új gyógynövénye lesz a rózsagyökér (Rhodiola rosea L.), ez a hazánkban eddig ismeretlen és a világban is viszonylag kevésbé ismert, Eurázsia északi területein, Európa és Ázsia magas hegységeiben honos évelő növény. A népgyógyászati ismeretek alapján szovjet/orosz kutatók állapították meg gyökerének hatóanyagait és igazolták adaptogén hatását.
Az éhség egyik alapvető motívumunk, amely összetett egyensúlyi állapotra törekvő rendszereket foglal magában. A rövid távú szabályozás elemei: a vércukorszint, a gyomortelítettség, valamint a testhőmérséklet. Ezen jelzésekre való érzékenységben nagy egyéni különbségek mutatkoznak. A bulimiások és az alkoholisták belső ingerekkel kapcsolatos érzékenysége rosszabb.
Az apnoé, szintén ritka, de súlyos alvásbetegség. Apnoé esetén az egyén légzése megáll alvás közben. Az apnoés rohamnak két oka lehet.
Ha egészen addig ennénk, míg a táplálékkészleteink mennyisége le nem érné az ideális szintet, akkor hozzávetőleg négy órán keresztül táplálkoznánk folyamatosan, mivel ennyi ideig tart az ételek megemésztése. A természet szerencsére megkímélt bennünket ettől a rémségtől, mivel szervezetünket telítődésérzékelőkkel látta el. Ezek az érzékelők az emésztőrendszer kezdeti szakaszában találhatók, és jelzik az agynak, hogy a szükséges tápanyagok úton vannak, az evés leállítható. Az evés leállítását így más – az emésztőrendszer kezdeti részén található – rendszere irányítja, mint az evés elindítását.
Ritka, de súlyos betegség. Kóros aluszékonyságnak is nevezik. A narkolepsziás személy bármikor elaludhat, akár levélírás, autóvezetés vagy bszélgetés közben.
Előző publikációinkban többször szóba került már a homeosztázis. Több levelet is kaptunk a témában, ami azt mutatja, hogy némi félreértésre adhatott okot a homeosztázis emlegetése. Nos, evési szokásaink, viselkedésünk, számos eltérést mutat a homeosztázistól. Sokunk testsúlya egyáltalán nem olyan állandó, mint ahogy a homeosztatikus nézőpont alapján várhatnánk.
A szorongás mellett, általános reakció a stresszhelyzetre a harag, amely agresszióhoz vezethet. Laboratóriumi kísérletekben kimutatható, hogy egyes állatok agresszívvé válnak bizonyos stresszorokra, mint pl. a túlzsúfoltságra, az elektromos áramütésre és a várt táplálékjutalom elmaradására.
A depressziók többsége mániás szakaszok nélkül fordul elő, de a hangulatbetegségek 5-10 százalékát a hangulatskála mindkét vége jellemzi, ezért ezeket bipoláris betegségnek vagy mániás depressziónak nevezzük. Az ilyen betegségben szenvedő személy hangulata a depressziós és a normál-, valamint a mániás és a normálállapotok között váltakozik. Vannak esetek, mikor a depressziós és mániás szakaszok olyan gyorsan váltják egymást, hogy csak nagyon rövid ideig tart a normális hangulati szakasz a kettő között.
Inszomniának egy gyakori panaszt nevezünk, méghozzá az alvás mennyiségével vagy minőségével való elégedetlenséget.
A stresszkeltő szituációk érzelmi válaszokat eredményeznek, amelyek a jókedvtől a sokkal gyakoribb negatív érzelmekig terjednek.
Az iTakeControl honlapja, a legjobb felhasználó émény nyújtása érdekében sütiket használ. Az oldal böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy ezeket a sütiket a böngészőjében tároljuk. További információ
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.
