Köszönjük szépen a sok e-mailt, amit küldtetek. Azokra a kérdésekre, amik többeteknél is felmerülnek és nyilvánosan is megválaszolható, továbbra is egy-egy cikkben adunk választ, hiszen másnak is érdekes lehet. A nyilvánosan megválaszolható kérdéseiteket nyugodtan küldhetitek kommentben is, akár itt a blogon, akár a Facebook oldalunkon.

A mai bejegyzésben igyekszünk tisztázni a fogalmakat, mert az e-mailek alapján kisebb káosz van a fejekben. Hogy pontosan, mit értünk a digitális nomád vagy a globális nomád fogalma alatt, arról már írtunk lexikonunkban, így ezekre nem térnénk ki külön ebben a cikkben.

Több e-mailben előkerült az expat, mint fogalom. Valóban, egyre többet lehet hallani ezt a szót Mo-on is, amióta igazi multik is betették a lábukat az országba. Talán, ott kellene kezdeni, hogy az expat az expatriate szó rövidítése és semmi köze sincs a nomádsághoz.

Többféleképpen válhat valaki expattá (expatté – az angol kiejtés kb. ez: expetriét), de minden esetben valamelyik hatalmas multi áll mögötte és alkalmazotti munkaszerződése van az illetőnek. Régen, a diktatúra idején ezt hívták kiküldetésnek, de zömében csak a diplomatákra és az egyéb káderekre vonatkozott. Talán, ez okozza a kis zavart.

Szóval, expattá a következő módokon lehet válni:

1.) Hatalmas, nemzetközi multinál dolgozol és kiküldenek a külföldi irodába hosszabb távra: a) vezényelj le egy rövid prodzsektet b) új pozíciót ajánlanak föl

2.) Levadásznak

Ennél részletesebben nem is mennék bele. Akit jobban érdekel a téma, esetleg expat szeretne lenni, egy nagy cég nyújtotta biztonsággal a háta mögött az magyarul ITT olvashatja el a korábban erről írt cikkemet. Ebből a cikkből pedig egy kicsivel több betekintést kaphatsz arról, hogy mik a pozitívumok és hogyan lehet élni.

A következő, általatok több levélben is emlegetett fogalom a freelancer – szabadúszó volt.

A szabadúszó, nem feltétlenül digitális nomád. Gondoljatok csak a szabadúszó színészekre. Vagy a válságmenedzserekre, akik egy-egy feladatra, prodzsektre szerződnek le egy színházhoz, multihoz. Ugyan, nem mindig ugyan ott, ugyan annál a cégnél/színháznál dolgoznak, de pl. bármekkora színész is Eszenyi Enikő, akkor sem tudná a Vígben eljátszani Aidát, miközben a Maldív szigeteken lógatja a lábát, ha Oscart kapna. Ergo, helyhez kötött. A színpadhoz. Időhöz kötött. A műsoridőhöz. Sőt, egy színészt még az is köt, hogy mennyi ideig van repertoáron az adott darab. Persze, bármikor felmondhat, de akkor is rengeteg kötöttséggel jár. Ott kell lenni, időpontokat kell tartani stb. Sem nem digitális, sem nem nomád. Viszont, szabadúszó. Akár, több színházban is játszhat.

A válságmenedzserek, szintén szabadúszók, de nem digitális nomádok. Az adott munka idejére helyhez, céghez, időhöz kötöttek. Azonban, egy szabúszó újságíró már lehet digitális nomád is, hiszen teljesen mindegy, hogy a cikkét Hawaiiról vagy egy budapesti kávéházból küldi el vagy tölti fel. Ráadásul, ha nem csak és kizárólag politikai újságíró, akit meghatároznak a napi politikai történések, akár egy  hétre előre is dolgozhat, hogy a következő héten csak “láblógasson”.

Ötödik fogalomunk az analóg nomád. Kiket, mely szakmákat lehet ide sorolni? Például a vándorzenészeket, akik városról városra, országról országra járnak és utcazenélnek, mindenhol a turistaszezont követve. A nagy zenekarok, akik évente egyszer világkörüli turnéra mennek, nem sorolhatók ide. Nekik, kőkemény szerződéseik vannak nagy mogulokkal, akik biztosítják a hátteret.

Továbbá ide sorolható az összes úgynevezett “street performer”. Ez a gyűjtőfogalom fogja össze az összes utcai mutatványost. Magyarul, talán ez a legjobb szó rá. Ők azok, akik zsonglőrködnek, artistáskodnak, pantomimoznak, mozdulatlanul ülnek, állnak (élő szobrok), táncolnak, rajzolnak. Külföldön találkoztam olyanokkal, akik azzal keresnek pénzt, hogy szuperhősöknek öltöznek be és gyerekek fotózhatnak velük.

Bizonyos “Tour guide”-okat is ide sorolhatunk. Magyarul lehet idegenvezető és túravezető is, de  egészen mást takar a fogalom. Jelenleg, angolul sincs rá jobb vagy másik szó, mint a “tour guide”. Ez alatt, nem a komoly, több nyelven beszélő – akár telepített – idegenvezetőket, túravezetőket értjük, akik például, a Himalájára vezetnek túrákat. Ide azok az emberek tartoznak, akik beleszeretnek egy-egy helybe annyira, hogy komoly helyi ismertségre tesznek szert. Természetesen, tudnak angolul, ill. minimum alap szintre fejlesztik az adott hely nyelvét. Majd, digitális nomádoknak, diákoknak egyéb utazóknak adnak tanácsokat, ill. melléjük szegődnek segítőnek és mindemellett megmutogatják azokat az autentikus helyeket, ahova a turistákat nem viszik. Kedvenc helyeik között ingáznak, annak függvényében, hol van éppen szezon. Rengeteg emberrel ismerkednek meg, így közvetítőként, akár munkaközvetítőként is tudnak pénzt keresni.

Ide tartoznak az ún. hamis jegyüzérek, akik nem tartoznak egyik turistairodához sem. Ők, semmi mást nem tesznek, mint adot iroda alkalmazottjának adják ki magukat és mikor valaki például a dunai hajókázásról kérdezi őket, akkor simán elviszik az illetőt valamennyi pénzért. Általában, olcsóbbak, mint a hivatalos turistairoda. Ők is követik a turistákat, hol van éppen szezon.

Ide tartozhat az időszakos bár munka. Általában az utazók, angolul backpackerek vesznek részt időszakos és idénymunkákban, akik ebből fedezik a vándorlásukat. Hogyan néz ki? Kiváncsi vagy egy országra, városra. Van induló tőkéd annyi, hogy vegyél egy repjegyet vagy buszjegyet; csak oda. Az adott helyen, valamiből valahogyan fent kell tartanod magad. Nyakadba veszed a várost és elvállalsz valamilyen munkát. Nyilván, nem elnök vezérigazgató akarsz lenni egy multinál. Olyan állás kell, amiből elegendő pénz jön össze a továbbutazáshoz, ill. ahhoz, hogy tudj hol lakni ideiglenesen, meg tudd nézni a téged érdeklő dolgokat. Ha gyorsan “sok” pénzre van szükséged, akkor a bár munkát szokták ajánlani. Főleg azoknak, akik szeretik az élénk, hangos és általában – minden értelemben – izgalmas életmódot, és nem utolsó sorban az éjszakázást is bírják. Nappal pedig van időd várost nézni, emberekkel ismerkedni, kapcsolatokat építeni és megtervezni a következő állomást.

Végül pedig, furcsa módon, egyik angol ismerősöm a nyelvtanárok egy részét és a volunteereket is ide sorolja. Nos, azt hiszem, egyik szakmát sem lehet a nomdság kategórájába sorolni, bár mindkettő analóg és nem digitális. Ez alól csak az online (nyelv)tanárok kivételek, de ők már a digitális nomád kategóriába tartoznak.

Akár önkéntesként, akár nemzetközi nyelvtanárként dolgozol különböző országokban, minden esetben, nagy nemzetközi szervezetek, cégek állnak mögötted, akik utaztanak, akik biztosítják a feltétleket: munkát, pénzt, lakást, étkezést, eü. szolgáltatásokat, intézik a vízumokat egyéb papírokat. Inkább expat jellege van, sőt, a tanárok esetében konkrétan expatságról beszélhetünk ebben az esetben.

Következő nagy témánk a pénz lesz. Mi más? Sokatokat érdekel, hogy hogyan lehet megélni a digitális nomádságból, mennyi pénzt lehet keresni, mennyit lehet félretenni? Szóval, készüljetek lélekben, mert pénzügyről, gazdaságról lesz szó. Természetesen, érthető nyelven 🙂

A kapcsolódó fotókat, videókat, cikkeket, hozzászólásokat és egyéb bejegyzéseket a

hashtagen találjátok meg Twitteren, Instagramon, Pinteresten és Facebookon.