Elérkeztünk cikksorozatunk harmadik részéhez, melyben a már emlegetett rozsőrleményekről lesz szó. Az első két részt itt olvashatják: Liszt Lexikon-I., Liszt Lexikon-II..
2.) Rozsőrlemények
A rozsőrleményeket, természetesen rozsból állítják elő. Az egyes típusok közötti színbeli, árnyalati különbség a magbelső és a héjrész arányától, a korpázottság mértékétől függ. A rozs eredetileg a búza- és árpaültetvények között található gyomnövény volt. A növény a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedveli. Sikérképző fehérjéket tartalmaz ugyan, de kisebb mennyiségben, mint a búza, és attól eltérően nem készíthető belőle nyújtható, rugalmas tészta. A rozskenyér tömörebb, mint a búzalisztből készült termék. A rozst gin és vodka előállításához is használják. Lisztérzékenyek étrendjében ez a gabona sem engedélyezett.
A termékcsoportba a következők tartoznak:
- Fehér rozsliszt (rozsláng) RL 60
- Világos rozsliszt RL 90
- Sötét rozsliszt RL 125
- Teljes kiőrlésű rozsliszt RL 190
3.) Kukoricaőrlemények
A kukoricaőrleményeket, kukoricából állítják elő. Fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban. Glutén- (liszt-) érzékeny betegeknek kifejezetten ajánljuk. Nem ajánlatos 30%-nál többet tenni a búzaliszt mellé, mivel a kukorica nem tartalmaz sikért, tehát az ilyen kenyér törékeny, száraz lesz és hamar kiszárad. Viszont szép sárga színű, kellemes ízű lesz tőle.
A termékcsoport tagjai:
- Kukoricaliszt
- Kukoricadara
- Kukorica-kásadara
(A cikkben szereplő szakmai anyagok, kódok, jelölések teljes összhangban vannak a Magyar Élelmiszerköny, azaz a Codex Alimentarius Hungaricus adataival.)