Óvintézkedések a konyhában

Az ételt, nem érdemes hosszú ideig tárolni, mert a vitamintartalma felbomlik, aromája gyengül, és ellephetik a gombák. Inkább vegyünk többször, de friss árut.

A tartalék élelmiszereken észrevétlenül képződő gombák veszélyeiről csupán homályos fogalmat alkothatunk magunknak. A gomba akkor jelent igazán nagy veszélyt, ha kedvező körülmények között, a hő és a nedvesség hatására villámgyorsan szaporodni kezd, mert veszélyes mennyiségű mérgező anyagot termelhet. Védjük tehát élelmiszereinket, előzzük meg a gombák terjedését!

• Friss zöldséget óvatosságból mosás és feldarabolás nélkül a hűtőszekrényben tároljunk. A gombák nem pusztulnak el alacsony hőmérsékleten, de sokkal lassabban szaporodnak.
• A salátát és a zöldséget a hűtőszekrény zöldségesrészében tartsuk, itt pontosan megfelelő a hőmérséklet. A citrusféléket és a paradicsomot viszont ne tegyük hűtőbe, mert a hidegen elveszítik aromájukat.
• Ha az ételt nem optimális körülmények között raktározták, dobjuk ki – még akkor is, ha látszólag nem penészes.
• A gabonát és a dióféléket hűvös, száraz helyen tartsuk. A nyirkos melegben a gombák gyorsan szaporodnak.
• A zöldségféléket elkészítés előtt gondosan mossuk meg, hogy a felületen lévő élesztőgombákat eltávolítsuk. Minél tisztábbak a hozzávalók, annál kisebb a kockázat tároláskor.
• Csak a kifogástalan zöldséget és gyümölcsöt használjuk fel. Ami rothadt, áporodott, pinceszagú, dobjuk ki.
• A tárolásra szánt ételeket fajtánként csoportosítva tegyük el, műanyag dobozba, zárható dobozba vagy fóliába, hogy a penész ne terjedhessen egyikről a másikra.
• A friss ételt optimális körülmények között sem érdemes sokáig tárolni, ha nem tudjuk, mikor készült, vagy mikor szedték le és mennyi ideig raktározták.

Kapcsolódó bejegyzések

• Mérgező hatású gombák az ételekben – I.
• Mérgező hatású gombák az ételekben – II.
• Mérgező hatású gombák az ételekben – III.

The post Mérgező hatású gombák az ételekben - IV. first appeared on iTakeControl.

Ha penészes, dobjuk ki!

Ha az ételmaradék kellemetlen szagú vagy gusztustalan látvány, általában azért dobjuk ki mert undorító. Jelen esetben nyugodtan cselekedjünk ösztöneinknek megfelelően. Óvakodjunk a romlott, gombás ételektől.

Ne hallgassunk azokra, akik szerint a penész eltávolítható. A penészes élelmiszert dobjuk ki! A penész leszedésével ugyanis nem tudjuk eltávolítani az összes mérgező anyagot. Kivételt képeznek természetesen a penésszel készült élelmiszerek, pl. a penészes sajtok, illetve felvágottak. Ezek nem veszélyesek, mert speciális, nem toxikus gombamérgekkel készülnek. Az összes többi – szürke, kék, fehér vagy piros – penész valamennyi élelmiszeren mérgező hatású!

Kapcsolódó bejegyzések

• Mérgező hatású gombák az ételekben – I.
• Mérgező hatású gombák az ételekben – II.
• Mérgező hatású gombák az ételekben – IV.

The post Mérgező hatású gombák az ételekben - III. first appeared on iTakeControl.

kenyérpenész

Mikotoxinok a húsban és a tejben

A gombák, főként a növényi anyagokat kedvelik. Mérgeik a táplálékon keresztül azonban gyakran az állati szervezetekbe is bejuthatnak. Az állatok általában nem tudják lebontani a mikotoxint, ezért az bennemarad a húsban és a tejben. A teheneket pl. gyakran etetik érleléssel tartósított takarmánnyal silóval.

A nem megfelelően kezelt siló könnyen megpenészedik, és a keletkező gombaméreg bejut a marhahúsba. A disznóhúsba ugyanakkor penészes kukoricatápból származó mikotoxin maradhat vissza. A tej a penészes takarmányból a legveszélyesebb mikotoxinnal, aflatoxinnal fertőződhet. (Az aflatoxinról már többször hallhattak az “aflatoxinos paprika ügy” kapcsán.)

A szigorú állattartások ellenére sajnos valószínűleg hosszú ideig számolnunk kell még a hús és a tej fertőzöttségével. Aki biztosra szeretne menni, próbáljon ökotermékeket vásárolni, mert az ökogazdaságok saját előállítású takarmánya általában nem penészes.

Kapcsolódó bejegyzések

• Mérgező hatású gombák az ételekben – I.
• Mérgező hatású gombák az ételekben – III.
• Mérgező hatású gombák az ételekben – IV.

The post Mérgező hatású gombák az ételekben - II. first appeared on iTakeControl.

A gombák esetében nem a szalmonellához hasonló horderejű, azonnal jelentkező ételmérgezésekről van szó.

A gombás élelmiszerek fogyasztását követően szinte soha nem észlelhetők azonnali tünetek. A szakemberek által mikotoxinnak nevezett mérgeket csak bonyolult laboratóriumi eljárások során lehet kimutatni. A bakteriális mérgekkel szemben nem azonnal hatnak, hanem lassan, alattomosan, s végeredményben krónikus betegségeket idézhetnek elő. Vannak köztük rákkeltők, vese- vagy májkárosítók, magukat hormonnak álcázva meddőséget, vérzéseket, ödémát okozó, a szívizmot, az idegrendszert károsítók.

Egyes mikotoxinok a teljes immunrendszert legyengítik. A gombamérgek láthatatlanok, ízük nincs, ezért előfordulhat, hogy valaki folyamatosan romlott ételt fogyaszt, anélkül, hogy észrevenné. A penészes étel okozta megbetegedés elsősorban a trópusi égöv országaiban gyakori.

Kapcsolódó bejegyzések

• Mérgező hatású gombák az ételekben – II.
• Mérgező hatású gombák az ételekben – III.
• Mérgező hatású gombák az ételekben – IV.

The post Mérgező hatású gombák az ételekben - I. first appeared on iTakeControl.

A Candida elleni diéta alkalmazhatóságának, hatásosságának kérdése jelenleg vitatott. Meglehetősen kevés, jól dokumentált vizsgálat foglalkozott eddig e kérdéssel. Vannak olyan szerzők, akik szerint a Candida-hiperszenzitivitási szindróma nem létezik, a gombaellenes diéta nem tünteti el a Candidát. 
Bizonyos állatkísérletek során (egereken) azt találták, hogy finomított szénhidrát nagy mennyiségű fogyasztása esetén a Candida elszaporodott a bélrendszerben.

Emberi vonatkozásban ismeretes egy huszonnyolc egészséges embert magában foglaló felmérés. A kísérlet során megállapították, hogy a finomított szénhidrát fogyasztása és a Candida előfordulása (szájüregben, illetve székletben) nem mutatott összefüggést. Nagy cukortartalmú étrend alkalmazása után nem találtak több Candida-pozitív személyt, de olyan személyeknél, akiknél a szájüregi Candida-szám eleve nagy volt, a széklet Candida-tartalma növekedett. A szerzők szerint további vizsgálatok szükségesek annak tisztázásához, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztásának visszaszorítása csökkenti-e a Candida-számot a Candida-fertőzötteknél. 
A tej és tejtermékek fogyasztása csökkentésének, kiiktatásának a hatása ugyancsak kérdéses a Candida-fertőzötteknél. Egy vizsgálat szerint a kevesebb tejet fogyasztó nők között gyakrabban fordult elő Candida okozta vulvovaginitisz. A Lactobacillus acidophilus-tartalmú joghurt napi fogyasztása csökkentette a hüvely Candida-fertőzésének előfordulását.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Candidiázis
• A candidiázis tünetei
• Candida – Orvosi vizsgálat
• Candidiázis és étrendi kezelésének megítélése
• Milyen betegségeket válthat ki a Candida albicans
• A candidiázis diagnosztikája
• A candidiázis elleni terápia
• Cukorlexikon

The post Mi bizonyított a candida elleni diéta eredményésségből? first appeared on iTakeControl.

A Candida elleni diéta hatásosságát állítók szerint a gyógykezelés két lényeges összetevője a gyógyszeres kezelés és a diéta. A gombák ellen több gyógyszer (antimikotikum) létezik a gyógyszertári forgalomban. A gyógyszeres kezelés természetesen csak orvos javaslatára és ellenőrzése mellett alkalmazható.

A kezelés másik, kiegészítő eleme a Candida elleni diéta. A diétának három célja van:

• a Candida számára kedvező feltételeket nyújtó táplálékfélék visszaszorítása,
• az élelmiszerekben előforduló egyéb sarjadzó és penészgombák kerülése, s amennyiben fennáll,
• az allergiát kiváltó élelmiszer-féleségek kiiktatása.

A Candida elleni diéta hatásosságát állítók szerint a gomba szaporodását fokozzák a sok finomított szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek. Ezért kerülendő az édesítésre használatos cukor, a sok egyszerű cukrot tartalmazó édességek, desszertek, üdítőitalok, szörpök, tésztaféleségek, sütemények, kekszek stb., de a nagy cukortartalmú, édes gyümölcsök, a gyümölcslevek, a méz és a juharszirup is. Ugyancsak csökkentendő a finomított lisztből készült gabonatermékek, a fehér kenyér és a tészták fogyasztása. 
A Candida elleni diéta alkalmazói szerint az élesztőt vagy penészt tartalmazó élelmiszereket kerülni kell, mivel a Candida-fertőzöttek allergiás reakcióval reagálhatnak egyéb gombafajokra is, még az étkezési nagygombákra is. Így minden láthatóan penésszel szennyezett élelmiszer fogyasztása kerülendő, de az olyan élelmiszerek is, amelyeken nem látható gomba, de a számukra kedvező feltételek miatt előfordulhat bennük penészgomba. Például szárított gyümölcsök, zöldségek és földimogyoró esetén különösen ügyelni kell a penészmentességre. Élesztőgomba-tartalma miatt fogyasztásra nem javasolják az érlelt, alkoholtartalmú italokat (sört, pezsgőt, vermutot stb.), az ecettel, erjesztéssel készült, konzervált élelmiszereket, a sajtok jó részét, a kefirt. Hasznosnak tartják viszont a fokhagyma fogyasztását gombaellenes hatású allicintartalma miatt.

A Candida elleni diétát terápiásan alkalmazók szerint a Candida-fertőzötteknél gyakoribb az élelmiszer-allergia egyéb élelmiszerfélékre (tejre, búzára stb.). Az ilyen élelmiszereknek az étrendből való kiiktatása azonban csak bizonyított allergia esetén indokolt, mivel fontos, más módon nehezen pótolható tápanyagok felvételének a csökkenésére vezethet.
 A Candida szaporodásához némely szerző szerint hozzájárulhat a nem biogazdálkodásból származó vágóállatok húsának fogyasztása is. Az ilyen állatok ugyanis a nevelésük során antibiotikumos kezelést, esetleg hormonális kezelést is kapnak, s a stresszhormonjaik szintje is emelkedett. Így a hormonok immunfunkciót gátló hatása és a maradék antibiotikumok hatása szintén a Candida szaporodásának kedvez. (A nem “biohús” fogyasztásának ilyen hatását független vizsgálatokkal még nem igazolták.) 
A Candida elleni diéta összeállításakor fontos, hogy megfelelő vitamin– és ásványianyag-ellátottságot nyújtson.
 A Candida elleni diéta alkalmazói e diéta követését néhány hétig javasolják, ám ha a tünetek nem javulnak, a szénhidrátfelvétel további csökkentését tartják szükségesnek. Általában véve a diéta javasolt időtartama nőknél három-hat, férfiaknál egy-két hónap. Ezen időszak után próbaképpen kis mennyiségben fogyasztható “tiltott” élelmiszer annak ellenőrzésére, hogy nem vált-e ki tüneteket. Ha ismételten tünetek jelennek meg, a diéta folytatását javasolják, maximális esetben másfél évig.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Candidiázis
• A candidiázis tünetei
• Candida – Orvosi vizsgálat
• Candidiázis és étrendi kezelésének megítélése
• Milyen betegségeket válthat ki a Candida albicans
• A candidiázis diagnosztikája
• Cukorlexikon

The post A candidiázis elleni terápia first appeared on iTakeControl.

Maga a gomba laboratóriumi módszerekkel mutatható ki. A feldolgozandó mintát a gombával feltételezhetően fertőzött anyagból vagy területről kell venni:

• széklet,
• vizelet,
• köpet,
• hörgőváladék,
• köröm- és szőrszál,
• kaparék a bőrről vagy a szájnyálkahártyáról.

A feldolgozás mikrobiológiai módszerekkel történik: direkt vizsgálattal mikroszkóposan (fáziskontraszt-mikroszkóppal vagy Gram-festéssel készült preparátumban), illetve baktériumszaporodást gátló speciális gombatáptalajon való tenyésztés után. További vizsgálati eljárások végezhetők a vérből immunológiai, szerológiai módszerekkel: immunglobulinok, antitestek kimutatása (akut fertőzésnél IgM-hemagglutinációs teszttel, régebbi fertőzés esetén IgG-immun-ofluoreszcens teszttel). Végül az eredmények birtokában a klinikai tünetekkel összevetve állapítható meg a diagnózis.
 A Candida-fertőzés és a tünetek összefüggésének igazolását számos körülmény nehezíti. A fenti tünetek egyéb fertőzések, illetve egyéb betegségek résztünetei is lehetnek. Közülük számos tünet pszichoszomatikus rendellenesség esetén is felléphet. Az egyéb betegségek szintén többé-kevésbé megterhelik a szervezet immunrendszerét, amely a gombás fertőzés felerősödésében szerepet játszhat. A Candida kóroki szerepét azért is nehéz bizonyítani, mivel egészséges személyek jó részénél is kimutatható lehet, de előfordulhat, hogy a laboratóriumi módszerek negatív eredményt mutatnak meglevő fertőzés ellenére is: a táptalaj nem volt a gombafajnak megfelelő, más fajok elnyomták a tenyésztés során, illetve bizonyos fajok eleve nehezen kitenyészthetők. A szerológiai vizsgálat eredménye is félrevezethető lehet: súlyos immunhiányos állapotban nem mutathatók ki antitestek.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Candidiázis
• A candidiázis tünetei
• Candida – Orvosi vizsgálat
• Candidiázis és étrendi kezelésének megítélése
• Milyen betegségeket válthat ki a Candida albicans

The post A candidiázis diagnosztikája first appeared on iTakeControl.

C. albicans az esetek nagy részében nem vált ki tüneteket, nem idéz elő betegséget. A szervezet normál flóráját ugyanis baktériumok uralják, amelyek meggátolják a gombák nagyobb mértékű elszaporodását. Jól ismert azonban számos, Candida által kiváltott kórkép, amelyek elsősorban azokon a testtájakon lépnek fel, ahol a gombák normális esetben is előfordulnak. Ezek jól működő immunrendszer mellett lokális fertőzést okoznak. Az egyik legközönségesebb kórkép a nők nemi szerveit érinti, a szeméremajkak és a hüvely gyulladását okozza, sűrű fehér folyással és viszketéssel jár. Szintén gyakori a szájüreg candidiázisa, amely fehér telepek formájában jelenik meg általában csecsemőknél, kisgyermekeknél, illetve idős, kivehető műfogsort viselő embereknél.
 A bőrön és a nyálkahártyákon élő Candida általában nem okoz súlyos kórképeket. Csökkent funkciójú immunrendszer esetén azonban a bélben tenyésző Candida bekerülhet a vérkeringésbe, s az így kialakuló Candida-invázió számos belső szervet támadhat meg: tüdő-, idegrendszeri, csont-ízületi és szemkárosodást, valamint endocarditist okozhat. Az AIDS-betegek egyik jellemző betegsége a nyelőcső candidiázisa. A legsúlyosabb gomba által kiváltott kórkép a szepszis, amikor az egész szervezetet elárasztja a kórokozó – súlyos, életveszélyes állapotot okozva.

Csökkent immunfunkció kialakulhat immunszupprimáló gyógyszeres kezelés (pl. kemoterápia, szerv-transzplantáció utáni terápia) és az immunrendszer betegség (pl. leukémia, immunbetegségek, daganatos betegségek) miatti gyengeség esetén is. A gombás fertőzés súlyossá válását antibiotikus kezelés is okozhatja, különösen akkor, ha huzamos ideig alkalmazzák, széles spektrumú antibiotikumokkal. Az antibiotikumok ugyanis a bélrendszer normál flórájában található baktériumok számát is visszaszoríthatják, viszont a gombákra – így a C. albicansra – nem hatnak. A bakteriális bélflóra – amely addig akadályozta a gombák nagyobb mértékű elszaporodását – pusztulása miatt a gombák élettere megnő.
 A C. albicans által okozott bélnyálkahártya-invázió is tovább rontja az immunrendszer állapotát, ugyanis megfigyelték, hogy a T-limfociták és az NK-sejtek funkciócsökkenését okozza. Az utóbbi időben az említetteken kívül számos egyéb kórkép kialakulásában is felmerült a C. albicans-fertőzés kóroki szerepe: petevezeték-, petefészek-, húgycső- és húgyhólyaggyulladás, szorulás vagy idült hasmenés, puffadás, izom- és ízületi fájdalmak, fejfájás, látási zavarok, torok- és orrmelléküreg-gyulladás, bőrkiütések, pszichés zavarok (hangulati nyomottság, fáradtságérzés), környezeti allergénekkel szembeni reakciók felerősödése. A tünetek kevésbé jellegzetesek, sokszor nehezen körülírhatók, az egyéni érzékenységtől is függenek. 
Az idült candidiázis komplex tüneteket válthat ki az “élesztőszindróma” kórképében: általános rosszulléti panaszok, kimerültség, immunrendszeri zavar, depresszió, emésztési zavarok, fokozott érzékenység a kémiai anyagok, az allergének iránt. A kórkép a nők körében nyolcszor gyakoribb, amelyet összefüggésbe hoznak az ösztrogéntartalmú fogamzásgátló tabletták szedésével, az antibiotikumok gyakoribb alkalmazásával. Ezeket a kórképeket kisebb mértékű immunfunkció-csökkenés során kialakuló gombás fertőzéssel, illetve a Candida-sejtek szétesésekor felszabaduló, allergiás tüneteket is kiváltó anyagokkal hozzák összefüggésbe.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Candidiázis
• A candidiázis tünetei
• Candida – Orvosi vizsgálat
• Candidiázis és étrendi kezelésének megítélése

The post Milyen betegségeket válthat ki a Candida albicans? first appeared on iTakeControl.

Az utóbbi időben számos tünet kórokaként merült fel a Candida albicans szerepe. A tünet és a gomba összefüggésének igazolása meglehetősen problémás: a tünetek más betegség résztünetei is lehetnek, számos tünet pszichoszomatikus rendellenesség esetén is felléphet, illetve a Candida az egészséges személyek jó részénél is kimutatható lehet.

A Candida elleni gyógyszeres terápia mellett a javasolt diéta alapelvei: a Candida számára kedvező feltételeket nyújtó szénhidrátfelvétel csökkentése, az élelmiszerekben előforduló egyéb sarjadzó- és penészgombák kerülése, s amennyiben fennáll, az allergiát kiváltó élelmiszerféleségek kiiktatása. A diéta hatásosságát illetően eddig kellő számú, megfelelően dokumentált vizsgálati eredmény nem ismeretes. A Candida elleni kezelés nem nélkülözheti a megfelelő orvosi vizsgálatokat és terápiás eljárásokat.

Az utóbbi években bizonyos, régebben egyértelműen más eredetűnek tartott betegség kórokaként felmerült a mikroorganizmusok szerepe. A legutóbbi időkben a gombák közül a Candida albicans került a köztudatba, nem utolsósorban azért, mert a Candida-fertőzés ellen diétás kezelést javasló ismeretterjesztő könyvek jelentek meg. 
Az emberi szervezetben előforduló gombák három morfológiai csoportba sorolhatók:

• sarjadzó (élesztő-),
• fonalas és
• dimorf gombák.

A sarjadzó gombák közé tartoznak a Candida-fajok, számuk mintegy százötven. Ezek nem azonos gyakoriságban fordulnak elő, így pl. a szájüregben a candidák 80%-a három fajhoz tartozik: C. albicans, C. glabrata és C. tropicalis. 
Az élesztő- (sarjadzó) gombák általában 0-45 °C közötti hőmérsékleten képesek szaporodni, 50 °C felett nem (a C. albicans maximális szaporodási hőmérséklete 42-46 °C), s 55 °C felett néhány perc alatt elpusztulnak. Szaporodásukra negatív hatással van környezetük kis vízaktivitása, valamint az antimikrobiális vegyületek (etanol, tartósítószerek, növényi illóolajok, gyanták, tejben és tojásban levő enzimek) jelenléte. A szaporodáshoz oxigént igényelnek, de az élesztőfajok java része oxigén hiányában, cukor jelenlétében erjeszteni kezd. Az élesztőgombák többsége az enyhén savas (4,5-5,5) pH-t kedveli. A fagyasztás számottevő hatást nem gyakorol rájuk, de fagyott állapotban hosszabb idő alatt pusztulni kezdenek. A tartósítószerek gátolják a szaporodásukat, de pusztulást nem okoznak. Az élesztők gyakran együtt fordulnak elő tejsavbaktériumokkal a borokban, a sajtokban és a kefirben.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Candidiázis
• A candidiázis tünetei
• Candida – Orvosi vizsgálat

The post A candidiázis és étrendi kezelésének megítélése first appeared on iTakeControl.

2.) Rozsőrlemények
A rozsőrleményeket, természetesen rozsból állítják elő. Az egyes típusok közötti színbeli, árnyalati különbség a magbelső és a héjrész arányától, a korpázottság mértékétől függ. A rozs eredetileg a búza- és árpaültetvények között található gyomnövény volt. A növény a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedveli. Sikérképző fehérjéket tartalmaz ugyan, de kisebb mennyiségben, mint a búza, és attól eltérően nem készíthető belőle nyújtható, rugalmas tészta. A rozskenyér tömörebb, mint a búzalisztből készült termék. A rozst gin és vodka előállításához is használják. Lisztérzékenyek étrendjében ez a gabona sem engedélyezett.

A termékcsoportba a következők tartoznak:

• Fehér rozsliszt (rozsláng) RL 60
• Világos rozsliszt RL 90
• Sötét rozsliszt RL 125
• Teljes kiőrlésű rozsliszt RL 190

3.) Kukoricaőrlemények
A kukoricaőrleményeket, kukoricából állítják elő. Fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban. Glutén- (liszt-) érzékeny betegeknek kifejezetten ajánljuk. Nem ajánlatos 30%-nál többet tenni a búzaliszt mellé, mivel a kukorica nem tartalmaz sikért, tehát az ilyen kenyér törékeny, száraz lesz és hamar kiszárad. Viszont szép sárga színű, kellemes ízű lesz tőle.

A termékcsoport tagjai:

• Kukoricaliszt
• Kukoricadara
• Kukorica-kásadara

(A cikkben szereplő szakmai anyagok, kódok, jelölések teljes összhangban vannak a Magyar Élelmiszerköny, azaz a Codex Alimentarius Hungaricus adataival.)

The post Liszt Lexikon - III. first appeared on iTakeControl.