A glikémiás indexet már sokan ismeritek, szépen lassan bekúszott a köztudatba, de a glikémiás terhelésről még mindig nem sok szó esik, pedig ugyan olyan fontos, ha nem fontosabb. Talán ezért is érkeznek olyan kérdések, hogy melyik fontosabb, melyiket kell figyelni? Fontosabb-e az egyik, mint a másik? Nincs versus. Az egyik, nem létezik a másik nélkül:
Sokan írtatok nekünk, hogy mi a helyzet a banánnal, mert a legtöbb diétában tiltólistás. Most akkor lehet banánt enni vagy nem lehet banánt enni? És ha nem lehet banánt enni akkor sok cukorbeteg miért is eszik banánt?
Bár a szénhidrátok kevésbé hizlalnak, mint a zsírok, de bizonyos mértékű korlátozásra szükség van. Fogyókúrában napi egy-két vékony szelet barna kenyér vagy rozskenyér fogyasztása megengedett. A tésztafélék nem feltétlenül illenek a kalóriaszegény étrendbe. Kivételt képezhetnek a magas rosttartalmú tésztafélék, amelyek maximum 10 dekagrammnyi mennyiségben időszakonként beiktathatók a diétába, tekintettel arra, hogy magas rosttartalmuk csökkenti az étvágyat, és teltségérzetet okoz.
Általános szabály, hogy minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Ennek az a magyarázata, hogy inzulinnal kezelt cukorbetegek esetén, ha a folyamatos inzulinhatást gyakran ismétlődő szénhidrátbevitellel nem ellensúlyozzák, a vércukor esése hipoglikémiát okozhat. Az inzulin nélkül kezelt cukorbetegeknél azért szükséges minden étkezésnél szénhidrátbevitel, mert a hasnyálmirigy inzulinelválasztását főként a szénhidrátokból felszabaduló szőlőcukor fokozza.
Táplálkozás-élettani szempontból a szénhidrátok vonatkozásában megkülönböztetünk ún. emészthető (hasznosuló) és nem emészthető (nem hasznosuló) szénhidrátokat.
A szervezet legfontosabb energiaforrásai a szénhidrátok (nyugalomban a szervezetnek a zsír a legfőbb energiaszolgáltatója, de táplálkozásunkban nem jó ha a zsír dominál). Egy gramm, szervezeten belüli elégetése 4,1 kcal energia felszabadulással jár. Az energiaadás mellett struktúrális szerepük van a nukleinsavakban, glikoproteinekben, glikolipidekben, mukopoliszacharidokban. Szén, hidrogén és oxigén vesz részt a molekulák felépítésében, de fehérjék is kapcsolódhatnak hozzájuk. Általános képletük (CnH2nOn) az atomok arányát fejezi ki, de nem jellemzi kémiai szerkezetüket. A cukrok (monoszacharidok) több OH csoportot is tartalmaznak, (polihidroxi oxovegyületek) de nem azonosak az édesítőszerként használt cukoralkoholokkal pl. xilit, szorbit, mivel oxocsoportot is tartalmaznak (O). A bennük található C – szén atomok száma szerint kapják elnevezésüket -triózok, tetrózok, pentózok, hexózok.
Az iTakeControl honlapja, a legjobb felhasználó émény nyújtása érdekében sütiket használ. Az oldal böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy ezeket a sütiket a böngészőjében tároljuk. További információ
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.
