Többen is kérdeztétek e-mailben, hogy hogyan is zajlik egy online terápia? Tulajdonképpen, ugyan úgy, mint az offline annyi különbséggel, hogy kell hozzá internet és számítógép, illetve egy megfelelő applikáció, mint Skype vagy FaceTime.
Közeledünk a tanfolyami időponthoz. Nagyon izgatott vagyok, mert egy teljesen új, átdolgozott, a legújabb kutatási eredményekkel kibővített könyv és munkafüzet született. Ennek köszönhetően pedig, a tanfolyami tananyag is kibővült, megújult.
DID [Dissociative Identity Disorder]
Egy nyugodt, konzervatív munkakörnyezetben nehéz nem érszrevenni ha valaki drámázik. Nyilvánvaló, hogy mindenhol előfordulhat feszültség nagyobb nyomás alatt, de drámázásra, teatralitásra nincs szükség. Feltűnő, és rögtön a figyelem központjába kerül az az ember, akinek nem megfelelő a magatartása.
Életünk során, valószínűleg mindannyian találkozunk olyan emberekkel – akár a családunkban, a baráti, ismerősi körünkben vagy akár a munkahelyünkön -, akiknek személyiségzavaruk (PD) van.
A depresszió, alattomossága mellett, egy igen fárasztó betegség is. Sokan számolnak be érthetetlen test-elnehezülésről, anergiáról. Többször számoltak be róla ügyfeleim, hogy nehéz kiszállniuk az ágyból vagy egy rövid séta is kimerítő a számukra. De az olyan műveletek, mint egy SMS elküldése vagy akár a tévénézés is herkulesi erőfeszítéseket igényel.
Az Amerikai Pszichológiai Szövetség szerint a zaklatás az agresszív magatartás egy formája, amelyben valaki szándékosan és ismételten más személy számára sérülést vagy kellemetlenséget okoz. Annak ellenére, hogy a zaklatás általában gyermekkorban fordul elő, a hatás akár felnőttkorig is fennmaradhat. A Duke University nemrégiben végzett olyan kutatást, amely megmutatja, hogy az agorafóbia és a pánikbetegségek aránya a zaklatás következtében jelentősen növekszik. A mentális egészséggel kapcsolatos problémák, például a depresszió, szorongás és az alacsony önértékelés sok olyan felnőttet kísértenek, akiket gyermekkorban zaklattak.
Június 19-én volt az anti-bullying világnap vagy más néven az agresszió elleni világnap és nem írtam róla külön, hiszen született róla már cikk (Az online gyűlölködők kezelése), ami négy éve folyamatosan címlapon van és nem szűnik az érdeklődés iránta. Aztán, született egy új profil instagramon, ami hatalmas port vert internetes körökben, és kikiáltották cyberbullying oldalnak, és végül több poszt és sztori született ezzel kapcsolatban, mint az anti-bullying világnappal kapcsolatban. És mivel én azok táborát erősítettem, akik azt mondták, hogy nem az ominózus oldal eredeti céljával van/volt gond, hanem a megvalósítással, ezért aztán befutott hozzám jó néhány kérdés azzal kapcsolatban, hogy miért is vannak olyanok, akik másokat zaklatnak, bántalmaznak, megaláznak és/vagy megszégyenítenek.
Azt hiszem, a tartós tévhitekből lesznek a mítoszok. Ahogy a banán esetében is történt. A következő párbeszéd számtalanszor lejátszódott már: – Nem lehet enni rizst. – De lehet enni. – Nem, nem lehet. – De lehet, de csak a barnát. – Azt olvastam, hogy a basmatit is lehet enni. – 160g-os diétában nem lehet csak barnát. És így tovább a végtelenségig. Pedig, nem kellene semmi mást tenni, csak utána nézni a rizs értékeinek. Vagy nem?
A glikémiás indexet már sokan ismeritek, szépen lassan bekúszott a köztudatba, de a glikémiás terhelésről még mindig nem sok szó esik, pedig ugyan olyan fontos, ha nem fontosabb. Talán ezért is érkeznek olyan kérdések, hogy melyik fontosabb, melyiket kell figyelni? Fontosabb-e az egyik, mint a másik? Nincs versus. Az egyik, nem létezik a másik nélkül:
Az iTakeControl honlapja, a legjobb felhasználó émény nyújtása érdekében sütiket használ. Az oldal böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy ezeket a sütiket a böngészőjében tároljuk. További információ
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.
