Akadt villamosvezető, aki hét megállót átaludt, s a kamionsofőrök is tartanak az alvásdiagnosztikától.
Tudják, mi a közös a csernobili atomerőmű, a bhopali vegyi üzem, és az Exxon
Valdes óriástanker katasztrófáinak előzményeiben? Mindhárom szerencsétlenség éjjel egy óra körül következett be, amikor a legnagyobb az emberi szervezet „alváséhsége”.
Élete során, mindenki átesik rövidebb-hosszabb idejű alvászavaron. A magyar lakosság 20 százaléka szenved ezek tüneteitől, míg az érintettek csoportjának 10 százaléka alvásfüggő légzészavarral küzd.
– Ez elég jelentős számarány, s az alvásfüggő apnoe, légzésleállás, az ismétlődő oxigénhiányos állapot önálló rizikófaktora a stroke-nak és a magas vérnyomásnak – hangsúlyozta dr. Szakács Zoltán, a Magyar Honvédség Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrumának főorvosa. Kiemelte, minden életkornak megvan a maga tipikusnak tekinthető alvászavara.
Serdülőkorban a narkolepszia, a kóros aluszékonyság okozhat tanulási zavart. Ifjúkorban a munkavállalással, felelősségnövekedéssel, stresszel párhuzamosan alakul ki pszicho-fiziológiás inszomnia és ennek következtében teljesítménycsökkenés. Később jelenik meg, a már említett alvási apnoe, majd idősebb korban, az ún. „nyugtalan láb szindróma”. Ezek tüneteiről leggyakrabban nem tud a háziorvos, vagy ha tud is, nem mindig találja meg az ellátás-specifikus gyógyintézményt. Arra is akad példa, hogy az alvászavarokra panaszkodó beteget terápiarezisztensnek minősítik egy-egy osztályon, s nem irányítják tovább, a nyolc hazai, alvásdiagnosztikai központ valamelyikébe. Pedig számos terápiás módszer áll a szakemberek, s a betegek rendelkezésére. Szakács főorvos tájékoztatása szerint ma már korszerű, gyorsan lebomló, függősséget nem kialakító, szisztémás, célirányos alkalmazást lehetővé tevő altatók és más eljárások segítik elő a nyugodt álmot.
Mindezzel együtt az alvásdiagnosztika, az alvásminőség javítását célzó terápiák szakmai és financiális beágyazottsága még korántsem tökéletes Magyarországon. Bár a betegigény óriási, a főorvos szerint a nyugat-európai, vagy a tengerentúli díjak, kevesebb mint egytizedét kapják a hazai intézmények egy standardnak tekinthető vizsgálat elvégzésére.
Amikor nemrég, egy bajorországi konferencián elmondtam a német és az amerikai kollégáknak, hogy nálunk 44 eurónak megfelelő finanszírozási összeget kapok egy vizsgálatra, szemben az ők, 600 Eurót is meghaladó „tarifájukkal”, szinte kinevettek – mondja Szakács Zoltán, és hozzáteszi: a szakterület magyar orvosainak elhivatottsága miatt hazánk szakmailag a környező országok többsége előtt jár.
– Az alvásdiagnosztika lényeges, foglalkozás-egészségügyi vonatkozásokkal bír. Egyes országokban alvásvizsgálat nélkül például senki sem kaphat hivatásos járművezetői engedélyt, továbbá a munkaadók belátják, hogy a kellően kipihent dolgozó nagyobb teljesítményre képes és ritkábban vonul betegállományba – vélekedik a főorvos, aki munkatársaival több epidemiológiai kutatást is végzett. Nem titkolta, tapasztalatai szerint a többműszakos munkabeosztásban dolgozók idegenkednek az alvásdiagnosztikától. Főként, a kamionsofőrök tartottak újabb, „kényszerpihenőt” előíró szabályzó bevezetésétől, a kutatási vizsgálat következményeként. Márpedig, számos közlekedési tragédia okáról derült ki, hogy a sofőr akár csak néhány másodperces elalvása idézte elő. Szakács Zoltán olyan villamosvezetőt is ismert, aki hét megállón keresztül aludt.
Kapcsolódó cikkek